Ha egy utazási magazin kért volna meg, hogy írjak egy beszámolót a nigériai utamról, minden bizonnyal azt a címet adtam volna az irományomnak, hogy: „Hogyan szerettem bele Afrikába”. Kétség nem fér hozzá, hogy meséltem volna a táj szépségéről, az emberek kedvességéről, és arról a puszta tényről, hogy a Fekete Kontinens végérvényesen is elrabolt egy darabot a szívemből. Azt is megosztottam volna a kedves olvasóval, hogy bármennyire is nevetségesen hangzik, - hiszen csak egy hétig tartózkodtam ott, - de kialakult egy szoros kapocs köztünk, és nem túlzás azt állítanom, hogy hiányzik, de nagyon.
Két hét telt el a hazaérkezésem óta, s még mindig ennek az útnak a hatása alatt vagyok. Esténként, mikor elalvás előtt visszagondolok az Imezi Olo-ban töltött napjaimra, mindig könnybe lábad a szemem a meghatottságtól, az örömtől, a hálától, és attól az érzéstől, amit röviden úgy tudnék összefoglalni, hogy: „nem hiszem el, hogy ott voltam, s mindaz, ami ott történt, velem történt!” Meg nem szűnő hálával tartozom az én szerető Mennyei Atyámnak, hogy alkalmasnak talált engem erre a küldetésre. Hisz valójában nem nyaralni voltam, nem egyszerű kiutazásról volt szó, zarándok voltam kiküldetésben, Magyarország delegált képviselője a 3. Nemzetközi Konferencián az Imádás és Megújulás Szent Földjén Imezi Olo-ban, Nigéria Enugu államában. Nemcsak hálát, hanem köszönetet is kell, hogy mondjak a Szentháromságnak, amiért rendkívüli kegyelmek áradatával egyengették útjaimat, melyek végül erre a helyre vezettek. Továbbá köszönetet szeretnék mondani minden kedves magyar katolikus testvéremnek, akik áldozathozatalukkal mind anyagilag, mind lelkileg segítették, támogatták kijutásomat, az Isten fizesse meg nekik sokszorosan! Köszönöm az Úrnak, hogy megadta a kegyelmet számukra a tisztán látásra és hallásra, és felismerték az Ő akaratát. Válaszoltak az Égiek sürgető felhívására, igent mondtak a meghívásra és kinyitották a kapukat a kegyelmek áradata előtt hazánk számára.
A történet 20 évvel ezelőttre nyúlik vissza, mikor az akkor 17 éves Barnabas Nwoye meghívást kapott a Haláltusát vívó Jézus Krisztustól, hogy imádja az Ő Legdrágább Vérét, vigasztalja az Ő Haláltusát vívó Szent Szívét, engeszteljen a világ bűneiért és munkálkodjon azon, hogy az egész világon elterjedjen a Legdrágább Vér tisztelete. 20 év alatt nagyon sok minden történt Nigériában, az egész világon, Barnabas életében… a kegyelem növekedett, de nemcsak a ma már 37 éves Barnabas számára, hanem a környezete, nemzete, és az egész világ számára is.
Fontos üzenet 2015 újév hajnalán: (részletek)
"Amikor ebben az órában letérdeltem, és Istennek köszönetet mondtam az újév kegyelméért, látomásban a Szűzanyát láttam egy szép koronával a fején tündöklően ragyogó ruhában. Sugárzó mosollyal közelebb jött, és szelíden ezt mondta: „Édesanyátok vagyok, Mária, a Haláltusát vívó Jézus Krisztus édesanyja. Azért jövök, hogy megáldjam neked és minden gyermekem számára ezt az évet. A béke, a remény és az üdvösség üzenetét hozom számotokra. Jöjjetek, gyermekeim és lépjetek be a megmenekülés, a megújulás és az üdvösség bárkájába.
Jöjjetek, és találjatok oltalmat Fiam drága vérének védelmező pajzsa alatt! Jézus Krisztus Drága Vére a kegyelem örök óceánja. Más, mint a Noé korabeli áradat, amely a bűnösöket a föld színéről elsodorta. Jézus Krisztus Drága Szent Vére a bűnösök megmentésére ontatott ki. Ezekben a végső napokban Jézus Krisztus Drága Vére a zászló, amely mutatja a megmenekülés és az üdvösség bárkáját. Miként a szivárvány Isten Noéval kötött szövetségének a jele volt, úgy Jézus Krisztus Drága Vére az örök szövetségnek a jele… Amiként én mindnyájatokat összegyűjtelek oltalmam alá, úgy Jézus Krisztus Drága Vérének az oltalmába merítelek a ti lepecsételésetek és üdvösségetek érdekében. Minden a Földön Jézus Krisztus Drága Vérének az irgalmassága alatt áll.
... A vadállat uralma már elérkezett. Ő, és az ő kormányzói és szolgái a feszültségeknek és a terrornak az előidézői. Ez az ő órájuk. Sikerülni fog nekik, hogy sok vért ontsanak, hogy az embereknek szenvedést okozzanak, hogy az egyházat üldözzék, és a világ különböző részein, ahogyan látjátok, háborúkat idézzenek elő. De ez a vadállat már legyőzetett.
Gyermekek, ne féljetek, Jézus Krisztus Drága Vére a ti győzelmetek és megmentésetek. Szeretném Fiam, Jézus kérését tudatni veletek. Jézus azt kéri, hogy az egész világot ettől a mostani évtől kezdve az Imádásnak és a Megújulásnak ezen a Szent Földjén Drága Vérének szenteljék. Azt mondom ettől a mostani évtől kezdve, mert a szentelés csak akkor fog beteljesedni, ha a világ minden nemzete kitűzte lobogóját a bárkára, amelyet ez a szentföld jelenít meg. Csak azután fog elkezdődni a béke dicső korszaka. Ezen a módon fog sikerülni nekem, Isten Anyjának, minden gyermekemet az ő üdvösségük és békéjük érdekében Jézus Drága Vérének az óceánjába meríteni. Gyermekek, legyetek biztosak benne, hogy ennek a szentelésnek a beteljesedése megfelel sürgető kéréseimnek mindenütt a világon. Jézusnak ez a sürgető felhívása sietteti annak az órának az elérkezését, amely után annyira vágyakoztok. Ennek a szentelésnek minden évben, evvel a mostani évvel elkezdve, minden év szeptember 14-én kell megtörténnie.
Ekkor megkérdeztem. „Anyám, mit jelent az, hogy minden jelenlévő nemzet?” Ő szelíden ezt válaszolta: „Barnabas, amikor azt mondtam, minden nemzet, ezzel legalább egy személyre gondoltam, aki Jézus Szent Vérének odaszentelte magát. Csak egy odaszentelt lélek, vagy lelkek rendelkeznek azzal a kegyelemmel, hogy felállítsák nemzetük lobogóját ebben a bárkában. A zászló lobogása a győzelem meghirdetésének a jele abban a nemzetben. Tehát menj, és tégy tanítvánnyá minden nemzetet, ahogyan Jézus ezt neked megparancsolta. Így a magad számára és az emberiség számára békét szerzel.”
Teljesítettük a Szűzanya kérését. Isten kegyelméből Magyarország Jézus Krisztus Legdrágább Vérének szentelte magát és kitűzte zászlaját 2015. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, az Imádás és Megújulás Szent Földjén, Imezi Olo-ban, Nigériában, 32 ország közül érkezési sorrendben a 30.-ként.
A kiutazás előkészületeit sokan nyomon követték, segítették. Persze sok nehézségeken kellett átmenni (főként lelki megpróbáltatásokon), mire a lábaim érinthették a Szent Földet, de visszatekintve a nehézségek, kellemetlenségek eltörpülnek amellett az óriási kegyelem mellett, melyet Nigériában tapasztalhattam.
Magyarországról 2015. szeptember 11-én indultam, a Liszt Ferenc reptérről az első utam Frankfurtba vezetett, ahol találkoztam Prof. Alfred Müller nemzetközi csoportjának egyik felével, akikkel innentől együtt utaztunk (1 osztrák, 2 svájci és 1 magyar). Prof. Müller volt az a személy, aki a mi kapcsolattartónk, „apostolunk” volt 2015 januárja óta. Sok segítséget kaptunk tőle, hogy jobban megismerjük a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Drága Vérének tiszteletét, az üzeneteket, rajta keresztül kaptuk az első angol (eredeti) nyelvű imakönyvet, a pecsét felvételét előkészítő kilenced anyagát… lényegében ő Európa kapcsolattartója Nigériával, Barnabassal.
Frankfurtból több mint 7 órás repülőúttal Ethiopiába utaztunk, ahol először tapasztalhattam meg Afrika különleges vonzását. Habár ez az érzés (mint az később teljesen nyilvánvalóvá vált számomra) csak előfutára volt mindannak, ami Nigériában várt, mégis ízelítőt kaptam az ottani emberek lelkivilágából, életfelfogásukból, egy darabot a szívükből. Ethiopiában ugyan csak átszálltunk, de 5 órát várakoztunk a következő járatunk indulásáig. Így alkalmam volt alaposan megfigyelni a szintén várakozó utasokat. (Természetesen 90%-ban fekete bőrű nők és férfiak voltak.) Egyértelmű volt megkülönböztetni a katolikusokat a más vallásúaktól. Habár ez az ország inkább muzulmán ország, mint keresztény, mégis keresztények sokasága vállalja fel bátran hitét. Tanúságot téve Jézus Krisztus mellett, miszerint egyedüli szabadító és üdvözítő Ő, minden második férfi Benedek-keresztet hord a nyakában.
Addis Abababól Enuguba tartó járaton (velem együtt) csak 4 fehér bőrű ember utazott, mi is külön, mindenki más-más zónába. Az én zónámban tehát egyedül csak én voltam fehér (ráadásul nő). A 6 órás úton először igencsak kényelmetlenül éreztem magam, de ez csak az én félénkségemnek (esetleg rejtett előítéleteimnek?) volt köszönhető. Nem sokkal annak a ténynek a megállapítása után, hogy errefelé az emberek szeretik Jézust és szívesen láthatóvá is teszik ezt, ismét bizonyítékot kaptam arra a tényre, hogy ezek az emberek komolyan veszik, hogy Isten a mindennapjaik része, s nem csak vasárnap hajlandóak Vele foglalkozni. Történt ugyanis, hogy mellettem egy fiatal nő utazott a kisfiával, Londonból jöttek, rokonlátogatóban voltak 1 hónapig, már kicsit nyúzottak, ők is lassan 24 órája úton vannak. Nagyon aranyos volt a kisfiú, szívesen beszélgetett velem, büszkén mondta, anyukája orvos apukája üzletember. Kérdezte, miért utazom Nigériába, esküvőre jövök, vagy esetleg én akarok házasságot kötni? Válaszoltam: nem, én egy nemzetközi konferenciára jövök, ami vallásos témájú. (Gondolom, érezhető, hogy milyen diplomatikus választ adtam, mentes minden személyeskedéstől, hisz mégiscsak európai-magyar-keresztényként szépen megtanulhattam már, hogy a hit kérdése, a vallás „magánügy és nem közügy”, és különben is senkinek semmi köze ahhoz, hogy én kiben, miben hiszek.) Nekikezdett a gép a landolás folyamatába, ekkor jött meglepetés szerűen az „arcon-csapás”; Krisztina, van mit tanulnod bőven a helyiektől! Az anyuka el kezdett énekelni félhangosan, gyakran elérzékenyülve, rámosolyogtam, mondtam szép hangja van… már látható a gép ablakából
Enugu látképe: GYÖNYÖRŰ, buja, sűrű, zöld növényzet, vörös talaj, bővizű folyók, magas hegyek; az anyuka még mindig énekel, most már nem a törzsi nyelvén (Igbo) hanem angolul, már értem a szövegét… könnycseppek nekem is legördülnek az arcomon… szégyellem magam, hogy milyen kicsi is az én hitem… az anyuka megszólal: „Dicsőítő dalt énekelek az Úrnak, hogy hazahozott épségben minket, hogy újra itthon vagyunk.” Majd kitárja, felemeli kezeit és folytatja imáját. Körülnézek a gépen. Nem ő volt az egyetlen, aki ilyen módon ad hálát. Egyesek visszafogottabban, mások „látványosabban” de mindenki kivétel nélkül imával és keresztvetéssel zárta az út végét. Földet éréskor a taps legalább annyira Istennek szólt, mint a cabin crewnak.
Zökkenőmentesen átjutottunk a bevándorlási hivatal ellenőrzésén, nem volt gond a vízummal, a csomagok is rendben, sérülésmentesen megérkeztek. A reptéren már várt minket a fogadóbizottság, attól a perctől fogva állandó fegyveres kíséretünk volt.
A Szent Föld 20 mérföldre található az Akanu Ibiam nemzetközi reptértől, amit körülbelül 2és fél óra alatt el is értünk. Útközben Enugu külvárosi részén haladtunk át, majd több kisebb település (falucska) mentén. A nagyon szegény, a nagyon egyszerű, kevésbé művelt helyi lakosok rétegével találkoztunk. A hátrányos helyzetük azonban semmit nem befolyásolt abban, hogy mennyire vendégszeretőek, kedvesek voltak velünk. Mi a nélkülözés, éhínség, betegség, legyengültség állapotait láttuk az utcákon és az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a lakosság túlnyomó része él így.
Minden erejükkel azonban azért küzdenek, hogy gyermekeiknek jobb jövőt biztosítsanak. Létezik számos egyházi alapítású és fenntartású iskola. Az első utunk nekünk is egy iskolához vezetett, mégpedig a Jézus Krisztus Legdrágább Vérének Apostoli Társasága által létrehozott intézményhez. Külön épületben tanulnak a fiúk és külön a lányok. Azon a területen található a Társaság nyomdája, és kórháza is. Kis idegenvezetés után indultunk tovább, már nem voltunk túlságosan messzi a célponttól. ú
Tovább haladva röpke 4km-t, indulástól számított egy nap elteltével el is értük célállomásunkat. Szívünk mindannyiunknak a torkában dobogott, mikor kinyílt előttünk egy hatalmas kapu és elsőként megpillantottuk az Imádás földjét.
Innentől kezdve vagyok „bajban”, képtelenség szavakkal átadni azt, ami az elkövetkezendő napokban történt. Megérkezésünktől (szep. 12. délután) 4 teljes napot és 2 fél napot, összesen mondhatjuk 5 napot töltöttünk ott, 5 felejthetetlen 24 órát. Annyira máshogy telt ott, és akkor az idő… az állandó jelenben éltem, éltünk… magam mögött hagytam minden személyes problémát, minden gondot, ami napjainkban hazánkban, Európában, az egész világban történik, már semmi nem tűnt fontos(abb)nak, sürgető(bb)nek, minden ami eddig volt, hirtelen apróvá vált… mintha Isten országának itt a földön megtapasztalható részévé váltunk volna. Valahogy az „önkontroll” is megszűnt, mintha az én-em nem akart volna mindent irányítani, kézben tartani, hanem átengedte a vezetést,… mintha a lélek folyamatosan lebegett volna a vizek felett, tudva és biztosan érezve, hogy nem süllyedhet el, hogy igazán Isten tenyerében tartózkodik,… miközben a tudatom végig csodálkozott, minden tapasztalás új élménynek hatott, mint amikor a kisgyermek először megy óvodába és fedezi fel a nagyvilágot, igen talán a legjobban ez fejezi ki azt az állapotot amibe csöppentem, még csak most, így utólag kezdem megérteni a történteket, hisz mit is mondott a mi Urunk? „Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be Isten országába.” (Mt. 18,3)
„Isten hozott! Érezd magad otthon! Hisz mostantól kezdve itt mindig itthon leszel!” – ezekkel a szavakkal adták át a szobám kulcsát. Éreztem, hogy nemcsak a szokásos, udvariassági forma részeként mondták ezt nekem, komolyan is gondolták. Lehetőséget kaptunk, hogy kipihenjük az út fáradalmait, de egy gyors átöltözés után már futottunk is a kapukon túlra, hogy köszöntsük először is a mi Haláltusát vívó Jézus Krisztusunkat, aki nagyon szeret minket, másodszor a zarándok társainkat, akik szerte a nagyvilágból érkeztek.
Az esti szentmiséig szentségimádás volt a program. Annyi minden kavargott bennem… annyi mindent lehetne, kellene, illene mondani az Úrnak,… mivel kezdjem? Köszönetet, hálát adjak? Áldást kérjek, vagy alkalmas szívet a kegyelmek befogadására,… most adjam át az Úrnak a kis lelki poggyászomat, amiben az otthoniakat, szeretteimeket, rám bízottakat, közösségi tagokat, minden egyes magyar testvéremet hoztam? Majd a Lélek szólásra indított: „Íme, itt vagyok Atyám, eljöttem, hogy megtegyem Akaratodat!” Tudtam, hogy ez a legtökéletesebb ima, amit csak mondhatnék, hisz éreztem, hogy nem én, hanem maga Krisztus imádkozik így bennem. Lelkemben mélyen megrendültem, még élek soha nem felejtem el ezt a pillanatot, hisz olyan tisztán, egyszerűen mégis erővel tört elő ez az egy mondat. Nemcsak a kinn tartózkodásom, hanem egész életem mottója ez lett.
A vasárnap szentmisével kezdődött. A nap többi részében mindenki lelkiekben készült a hétfői eseményekre. Visszavonulva a konferenciaközpont kápolnájába, egész nap az Úr lábánál ülhettünk, és most már alkalmasabb volt az idő a beszélgetésre… szépen elmondtam neki, hogy mennyire hálás az országom azokért a kegyelmekért, amiket eddig a történelem folyamán kaptunk, és hogy köszönjük engesztelő hivatásunkat is, fontosnak tarjuk örökségünket tovább vinni, és igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy az Atya ránk vonatkozó terve megvalósuljon, imádkoztam fiataljainkért, papjainkért, egyházi és politikai vezetőinkért is.
2015. szeptember 14. Az év legfontosabb napja, melyet a Menny és a föld egyformán, izgatottan, nagy készülődéssel várt.
A nap programja:
· 5:00 ébredés
· 5:30 reggeli dicséret
· 6:30 reggeli
· 8:00 közös ima, üzenetek olvasása
· 10:00 Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepi szentmiséje
· 14:00 Pecsétfelvétel
· 15:00 Világfelajánlás Jézus Krisztus Legdrágább vérének, nemzetek zászlóinak felállítása a Szent Földön
A képek nem adják vissza jól a valóságot, Istennek legyen hála több ezren vették fel a Pecsétet ezen a napon, ami azt jelenti, hogy hónapokon át csütörtök éjjelenként virrasztottak, vigasztalták, engesztelték a Haláltusát vívó Jézus Krisztust, és most ünnepélyes keretek között önmagukat felajánlották Jézus Krisztus Legdrágább Vérének
Nemcsak ezen a napon, hanem az egész konferencia ideje alatt (09. 05. – 09. 20.) a szentmisék főcelebránsa Dr. Ayo Maria Atoyebi O.P. püspökatya volt, aki nemcsak a szentmiséken volt jelen, hanem minden más programon is, együtt imádkozott, engesztelt, virrasztott velünk, sokat tanította a népet Jézus Krisztus üzeneteiről, amit Barnabas kapott, valóban hirdette Isten országát. Szokás mondani, amilyen a fő, olyan a test is. Ayo Maria püspökatya az alázat és szeretet embere, elég, ha két szót szól, erről máris mindenki meggyőződhet. Itt azonban nem állhatok meg, nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy nemcsak a püspök, hanem az egész papság határtalan tisztelettel, alázattal és szeretettel van Jézus iránt a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, és az Ő Édesanyja iránt is. Mindez nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul, példa értékű, ahogy a liturgikus rendhez és fegyelemhez viszonyulnak.
Az ünnepi mise után következett a világ konszekrálás. A nemzetek képviselői az Oltáriszentség mögött haladva, az óriási kereszt lábához járultak, ahonnan miután a papok közösen megáldották a zászlókat, mindenki a sajátjával kijelölt zászlórúdhoz ment. A zászlók 4 sarkát megfogva a magasba emelve vittük büszkén és örömmel azokat, tudván, hogy történelmi jelentőségű pillanatok előtt állunk. A nép körülöttünk ujjongva fejezte ki gratulációját, hogy képviseljük hazánkat. A legcsodálatosabb mindközül az volt, hogy mindenki a saját anyanyelvén mondta el a felajánlás szavait.
Magyarul így hangzott:
„Én, Kis Krisztina, Magyarország képviselője, elvezetem nemzetemet, édes hazámat a Bárány győzelméhez, Jézus Krisztus Drága Vérének győzelméhez! Ezt a győzelmet jelképezi a mai napon a világ felajánlása a Legdrágább Vérnek, a mi Megváltásunk árának. Felajánlom országomat Jézus Krisztusnak! Kérlek Jézusom, vedd át az országunk kormányzását. Te uralkodjál országunk felett Jézus!
Jézus Krisztus Legdrágább Vére kormányozza a világot és uralkodjon a mi hazánkban!
Magyarország a Legdrágább Vérnek való teljes odaszentelődése jeleként, felállítja zászlaját ezen a földön, melyet Te választottál ki Uram, a Te Győzelmed kihirdetésére!
GYŐZELEM! 7X
Tiéd minden hatalom és győzelem Krisztus, most és mindörökké!!! Ámen
A zászlóállítás után folytatódott a program, a Kiv. 12, 1-13. szerint.
15.-16.-án az állandó lelki programok mellett, előadásokat is hallgattunk illetve mi magunk is tartottunk. A 32 ország képviselőinek megrendezett nemzetközi konferencia keretein belül, minden követ részletes beszámolót tartott országáról. Ezeken az üléseken is részt vett a papság, a püspökatya elnöklésével. Helyi újság és tv is jelen volt, riportot készített velünk, valamint felvétel is készült a konferencia teljes időtartama alatt. Én az előadásomban, bemutattam az országunkat, beszéltem Magyarország engesztelő hivatásáról, a magyarság 5 szent sebének misztériumáról, arról, hogy Regnum Marianumként milyen kötelességeink és jogaink vannak, s végül a Szeretetlángról. Részletes tájékoztatást adtam, hogy legújabb csatlakozóként nálunk hogyan valósul meg a Legdrágább Vér tisztelete, megközelítőleg hány ember szentelte már magát Jézus Krisztus Drága Vérének, hogyan történnek a csütörtök éjjeli virrasztások
16.-án az évenként megrendezésre kerülő szeptember havi engesztelő programok zárónapján, még egy nem várt és nem is remélt ajándékot kaptam az Égiektől. Az a személy, aki már felajánlotta önmagát Jézus Drága Vérének, és azóta, 3 éven keresztül folyamatosan éli felajánlását, virraszt csütörtök éjjelente, munkálkodik a Szent Vér tiszteletének terjesztésében, naponta igyekszik nem elveszíteni a kapott kegyelmeket, az megújíthatja önmaga felajánlását és egy következő szintre léphet, megkapja a Tökéletes Tisztaság Rózsáit. Ez azt jelenti, hogy megkapja a szükséges erényeket, amikkel legyőzhető az Antikrisztus és annak minden erői. Ezek az erények a következők: a szeretet, a béke, a szent engedelmesség, az önmegtagadás, a türelem, a jóság, a kedvesség, az öröm, a bölcsesség, és a csendesség. A meglepetés pedig az volt, hogy az Úr azt mondta Barnabasnak, hogy a nemzetközi zarándokok mindegyike megkaphatja ezeket a Rózsákat, akik előzőleg már önmagukat felajánlották az Ő Legdrágább Vérének, függetlenül attól, hogy ez a felajánlás 3 éve történt e vagy sem. Egyik ámulatból a másikba estem, és még most sem tudom felfogni, hogy engem alkalmasnak talált az én Uram erre a kegyelemre, mert részemről csak azt mondhatom, hogy se nem vagyok rá méltó, se nem érzem magam készen ilyen nagy kegyelemre, hisz ezzel óriási felelősség és feladat is hárul az emberre.
17.-én délelőtt, még indulás előtt, hálaadó szentmisén vettünk részt. Alkalmam nyílt pár szót szólni a záró áldás előtt. Megköszöntem a püspök atyának, a papoknak, Barnabas testvérnek a szolgálatukat. Ígéretet tettem az ő jelenlétükben az Úrnak, hogy hazaérkezésem után minden tőlem telhetőt megteszek, hogy minden magyar ember ismerje, tisztelje és szeresse a mi Megváltásunk drága Árát, Jézus Krisztus Legdrágább Vérét.
Jézus Krisztus Legdrágább Vére ments meg minket és az egész világot! Ámen
2015. 09. 09.
Szeptember 14-én Nigériában Magyarországot is felajánlják Jézus Legszentebb Vérének. Ma láttam, hogy az angyalok körülveszik ezt a keresztfát. Az angyalok kezükben egy kis zászlót tartottak, amelyek a nemzeteket képviselték. Ezek az angyalok Európa és más nemzetek védőangyalai. Jézus vérét hullatta a zászlókra, melyeket az angyalok felemeltek hozzá és Ő így szólt: „Szeptember 14-én, a kereszt felmagasztalásának ünnepén Én magam fogom lepecsételni Szentséges Véremmel azokat a nemzeteket, akiknek képviselői felajánlják hazájukat nekem. Ez a pecsét eltörölhetetlen jel lesz a felajánlott országokban. E nemzetek népének nagy része megtisztul és fennmarad a világ végezetéig. Magam foglak bevezetni titeket az Új Paradicsomba. A felajánlás napján oltárom köré állítalak titeket, és az angyalok kilenc kara dicsőségemet fogja zengeni nemcsak a Mennyben, hanem az egész világon is. Azokat, akik felveszik – minden feltétel teljesítésével – a Szent Vér pecsétjét, Én magam fogom megerősíteni kereszthordozásaikban, hogy a gonosz elleni harcból győztesen kerüljenek ki.”
„Drága gyermekeim, Én a haláltusát vívó Jézus e keresztről tekintek rátok. Amikor Hozzám imádkoztok e kereszt jelenlétében, a Szívem csordultig van Szentséges Véremmel, és Én megnyitom szívemet országotok előtt és Szent Véremmel meghintem azokat a városokat és falvakat, ahol ez a kereszt, vagy a róla készült kép jelen van az otthonokban. Ó, mennyire vágyódom arra, hogy minél több családhoz eljusson ez a kereszt, miután feltételeimet teljesíti a családnak legalább egy tagja. Általa házaitokat és családtagjaitok megszentelem Szent Véremmel, így megvédelek titeket. Ez a védelem megváltásom dicsőségét tükrözi, hiszen az Én ártatlan véremtől retteg az egész pokol. Ne féljetek, ez a kereszt egy újabb védőbástya számotokra!”
Mária Magdolna
Üzenetet a mennyből, Nigériai Barnabás közvetítése által:
"Amikor ebben az órában letérdeltem, és Istennek köszönetet mondtam az újév kegyelméért, látomásban a Szűzanyát láttam egy szép koronával a fején tündöklően ragyogó ruhában. Sugárzó mosollyal közelebb jött, és szelíden ezt mondta: „Édesanyátok vagyok, Mária, a halálos gyötrelmét szenvedő Jézus Krisztus édesanyja. Azért jövök, hogy megáldjam neked és minden gyermekem számára ezt az évet. A béke, a remény és az üdvösség üzenetét hozom számotokra. Jöjjetek, gyermekeim és lépjetek be a megmenekülés, a megújulás és az üdvösség bárkájába.
Jöjjetek, és találjatok oltalmat Fiam drága vérének védelmező pajzsa alatt! Jézus Krisztus drága vére a kegyelem örök óceánja. Más, mint a Noé korabeli áradat, amely a bűnösöket a föld színéről elsodorta. Jézus Krisztus drága szent vére a bűnösök megmentésére ontatott ki. Ezekben a végső napokban Jézus Krisztus drága vére a zászló, amely mutatja a megmenekülés és az üdvösség bárkáját. Miként a szivárvány Isten Noéval kötött szövetségének a jele volt, úgy Jézus Krisztus drága vére az örök szövetségnek a jele. Fiam, most meg fogod érteni, Jézus miért mondta, hogy szent vérén kívül nincs más menekvés. Igen, mondtam gyermekeimnek, hogy mindazok, akik Jézus szent vérének az árnyékán kívül vannak, rendkívüli módon szenvednek, és végül elhagyatottan fognak ott feküdni. Az apostolok és a szent vértanúk teljes prédikációja azt célozta, hogy Isten gyermekeit Jézus szent vérének az oltalma alatt az üdvösségre való lepecsételésükhöz összegyűjtse. Amiként én mindnyájatokat összegyűjtelek oltalmam alá, úgy Jézus Krisztus drága vérének az oltalmába merítelek a ti lepecsételésetek és üdvösségetek érdekében. Minden a Földön Jézus Krisztus drága vérének az irgalmassága alatt áll.
Gyermekeim, az óra, amiben most éltek 1997 óta ismert számotokra. A vadállat uralma már elérkezett. Ő, és az ő kormányzói és szolgái a feszültségeknek és a terrornak az előidézői. Ez az ő órájuk. Sikerülni fog nekik, hogy sok vért ontsanak, hogy az embereknek szenvedést okozzanak, hogy az egyházat üldözzék, és a világ különböző részein, ahogyan látjátok, háborúkat idézzenek elő. De ez a vadállat már legyőzetett.
Gyermekek, ne féljetek, Jézus Krisztus drága vére a ti győzelmetek és megmentésetek. Szeretném Fiam, Jézus kérését tudatni veletek. Jézus azt kéri, hogy az egész világot ettől a mostani évtől kezdve az imádásnak és a megújulásnak ezen a szentföldjén drága véremnek szenteljék. Azt mondom ettől a mostani évtől kezdve, mert a szentelés csak akkor fog beteljesedni, ha a világ minden nemzete kitűzte lobogóját a bárkára, amelyet ez a szentföld jelenít meg. Csak azután fog elkezdődni a béke dicső korszaka. Ezen a módon fog sikerülni nekem, Isten Anyjának, minden gyermekemet az ő üdvösségük és békéjük érdekében Jézus drága vérének az óceánjába meríteni. Gyermekek, legyetek biztosak benne, hogy ennek a szentelésnek a beteljesedése megfelel sürgető kéréseimnek mindenütt a világon. Jézusnak ez a sürgető felhívása sietteti annak az órának az elérkezését, amely után annyira vágyakoztok. Ennek a szentelésnek minden évben, evvel a mostani évvel elkezdve, minden év szeptember 14-én kell megtörténnie. El fogom majd mondani neked ennek a szentelésnek a szavait. Látni fogod majd, hogy minden jelenlévő nemzet 12,8 m-es lobogóját hogyan fogja kitűzni a föld fölé. A lobogókat érkezési sorrendben helyezhetik el a kegyelemnek ebben a hónapjában. Később többet is mondok erről.
Ekkor megkérdeztem. „Anyám, mit jelent az, hogy minden jelenlévő nemzet?” Ő szelíden ezt válaszolta: „Barnabás, amikor azt mondtam, minden nemzet, ezzel legalább egy személyre gondoltam, aki szent véremnek odaszentelte magát. Csak egy odaszentelt lélek, vagy lelkek rendelkeznek azzal a kegyelemmel, hogy felállítsák nemzetük lobogóját ebben a bárkában. A zászló lobogása a győzelem meghirdetésének a jele abban a nemzetben. Tehát menj, és tégy tanítvánnyá minden nemzetet, ahogyan Jézus ezt neked megparancsolta. Így a magad számára és az emberiség számára békét szerzel.
Az ellenség harcolni fog ellened ezen a világon, de Jézus Krisztus drága vérének a hatalmával győzni fogsz. Sötétség fogja beborítani a világot, de Jézus Krisztus drága vére világítani fog útjaidon. Napodon fényt fogsz látni, és tiéd lesz a győzelem.
Ezután kértem: „Anyám, áldj meg minket és országomat, mivel ebben az évben újra választások lesznek.” Ő ezt válaszolta: „Barnabás mond meg gyermekeimnek, hogy hívják segítségül februárban drága szent vérem hatalmát úgy, ahogy ezt te júliusban szoktad, és szemléljék a Bárány győzelmét. Vezesd a világot Fiam drága szent vérének a jelével! Szálljon le rátok mindnyájatokra a legszentebb Szentháromság áldása a kegyelem ezen évének minden napján. Mosolyogj és maradj a győztes oldalon Jézus Krisztus drága vérének a hatalma által! Most elmegyek. A viszontlátásra.” Rögtön eltűnt a jelenés. Azután láttam, hogy rózsaszirmok hullnak alá az égből. Egy idő után befejeződik az egész jelenés."
Barnabás megjegyzései ehhez az üzenethez:
Üdvözlet Oloból az imádás szent földjéről.
A fenti (szó szerint mellékelt) üzenetben URUNK sürgős felhívását találják, amit Édesanyja hozott. Ennek az üzenetnek következő lényeges pontjaira utalunk.
1. Az egész világot Jézus drága vérének kell szentelni.
2. Ennek a szentelésnek Nigériában, a „Szentföldön”, abban az országban kell végbemennie, amelyet az ÚR választott.
3. Minden nemzetnek fel kell itt állítania lobogóját, mint odaszentelésének különös jelét.
4. Csak azok, akik odaszentelték magukat a drága vérnek rendelkeznek azzal a kiváltsággal, hogy nemzetük zászlaját felállítsák vagy felállíttassák abban az országban.
5. A zászlókat abban a sorrendben fogják felállítani, ahogyan a nemzetek képviselői szeptember hónapban elérik a Szentföldet.
6. Addig, amíg minden nemzet fel nem állította lobogóját, nem lesz teljes az odaszentelés.
7. Így mindnyájan arra nyertünk meghívást, hogy legalább egy személyt nyerjünk meg az egész világon minden nemzetből, aki odaszenteli magát Jézus Krisztus drága vérének, és éli ezt a szentelést. Csak azután jön el a béke országa.
Vajon bonyolult ez a felhívás?
Jézus drága véréről nevezett Barnabás
Az imádás szentföldje – Olo – Nigéria
Barnabás további megjegyzései 2015.01.18-án. 10:39
A kilencedeket februárban 1-9., és 20-28-ig kell tartani.
Azok a személyek számítanak a drága vér számára odaszenteltnek, akik megkapták a pecsétet, és akik imádkozzák a drága vérhez szóló ájtatosságot.
A pecsétet bármely pap feladhatja minden harmadik pénteken egy szentmisében, lehetőleg Jézus drága vérének votív miséjében. Ezt meg kell hogy előzze egy öthónapos előkészület, amelyet a megfelelő szertartás szerint végeznek.
Üzenetek kilenc napon át:
ELSŐ NAP
DÁTUM: 2000. július 2.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
GYERMEKEIM, OLY KEVÉSSÉ SZERETTEK ENGEM
Ma a második napja van a július havi kilencednek. Miként a szentély felé haladtam a Dicsőséges Arcot láttam kirajzolódni az Oltáriszentségből. Isteni sugarak ragyogtak be Engem. Nyomban leereszkedett egy felhő és befedte az egész helyet. A felhőben megjelent a haláltusát vívó Jézus Krisztus Szent Arca, aki békésen így szólt:
„Gyermekeim, oly kevéssé szerettek Engem. Ti vagytok az Én legnagyobb gyötrelmeim, amitől ezekben az időkben szenvedek. Szenvedek a ti hűtlenségetek, erkölcstelenségetek, hidegségetek és hanyagságotok miatt. Emlékezzetek, Én kicsi szerelmeim, hogy ismerlek titeket. Bizony mondom nektek, hogy nevetek Szívembe van írva. Feljegyzem azokat valahányszor rám támadnak a fájdalmak és a világ bűneinek súlya. Emlékszem a nevetekre. Kimondom a neveteket! Titeket kereslek és várok rátok, hogy vigasztaljatok meg Engem. Olyan sokszor talállak titeket méltatlannak, hogy megvigasztaljatok Engem. Sokan közületek megduplázzák szenvedésem, valahányszor csak rájuk nézek. Én vagyok Jézus, aki szeret téged, szerelmeimnek hívlak titeket, de ti oly kevéssé szerettek Engem.
Gyermekeim, nézzétek a világot, látni fogjátok a testet öltött gonoszságot és a sötétség gyermekeit. Mezítelenségbe öltözködnek és a pokol divatjával sminkelik magukat, miközben a ti városaitok és falvaitok utcáin járnak szeméremérzet nélkül. Ők felismerték és megértették az idők jeleit, így éjjel-nappal a ti lelketek ellen dolgoznak. Valóban sok lelket nyernek meg. Gyermekeim, látjátok, hogy ők jobban szeretik az ő mesterüket? Ők teljes szeretettel vannak az ő gonosz mesterük iránt, aki ezt mondja nekik: „Dolgozzatok keményen, nyerjétek meg a lelküket Nekem, már csak kevés időnk maradt. Cserébe megajándékozlak titeket a világ dicsőségével.” Gyermekeim, a sötétség gyermekei a sátánnak adták lelküket és el fognak veszni. Miért nem ajánljátok fel életeteket Nekem? Csak arra vállalkoztok, hogy részleges szeretetet adjatok Nekem. Gyermekeim, miért nem értitek meg az idők jeleit, amelyben éltek? Miért nem ismertétek már föl és harcoltok az üdvösségetekért? Nyerjetek meg sok lelket Nekem! Vigyétek magatokkal ezeket a lelkeket, és fussatok az életetekért. Én a Mennyek országát ígérem nektek. Az Én ígéretem igaz. Soha nem változik meg!” „Gyermekeim, az Én haláltusámnak a ti ügyeteknek kellene lennie. Elküldtem hozzátok az Én angyalomat, aki megtanította nektek az Én haláltusám imáját. Könyörögtetek szívünk egységéért, hogy érezzétek, amit Én érzek, de még most sem érintette meg a szíveteket az Én haláltusám. Nagyon fáj az Én szívemnek, a ti hűtlenségetek, hidegségetek, hanyagságotok, de ez tetszik a ti szíveteknek. Nagyon fáj az Én szívemnek, a világ bűnös divatja, de ez tetszik a ti szíveteknek. Amikor meglátjátok őket, nevettek rajtuk, miközben a ti Mesteretek haláltusáját vívja. Ti pedig követitek és utánozzátok őket. Gyermekeim, tanuljátok meg, hogy akár csak egy bocsánatos bűn is évmilliókig tarthatja a lelkeket a tisztítótűzben, míg a halálos bűn az örökké tartó kárhozatba vezeti a lelkeket. Hogyan gondolhatjátok akkor tehát, hogy meg fogtok menekülni? Tanuljátok meg most és fussatok az életetekért. Nagy fájdalom az Én Szívemnek, hogy szégyenkeztek amiatt, hogy Engem követtek. Úgy akartok élni, mint a sötétség gyermekei, hogy elkerüljétek, hogy kritizáljanak benneteket a Gonoszság munkásai. Szégyelltek Engem és az Én Tanításaimat ezekben az istentelen és gonosz napokban. Visszautasítjátok a Mennyek országát most, hamarosan azonban keresni fogjátok azt. Gyermekeim, mindazoknak, akik a Mennyország várományosai, hűen kell tükrözniük, hogy oda is tartoznak, azért, hogy láthatóan is elkülönüljenek a sötétség gyermekeitől, akik a Pokol démonait utánozzák, akik mezítelenségbe öltözködnek és a romlottságban élnek. Létezik mennyei szépség és földi szépség. Gyermekeim, minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ti a mennyei szépséget válasszátok. Értsétek meg az idők jeleit és fussatok az életetekért. Gyermekeim, ne reklámozzátok a Gonoszság munkáját. A világ piacán rengeteg szimbólum van, amely a sátáné. Azok nem értetek vannak. Legyetek bölcsek és ismerjétek fel a sátán alattomos útját, hiszen ő bölcs ahhoz, hogy felismerje a ti útjaitokat. Gyermekeim, tegyétek ezt meg, hogy kiteljesedhessen szeretetek irántam. Én teljes szeretettel vagyok felétek, de ti oly kevéssé szerettek Engem. Ajánljátok fel holnapi imáitokat Papjaim tisztaságáért. Az ellenség hatalmas előnyt nyert az ő szentségük fölött. Nagyon sokan, bizony mondom, nagyon sokan elveszítik a kegyelmet. Kérjétek a megszentelő kegyelmet a maradék számára. Nagyon elégedetlen vagyok azzal, ahogyan a bűnbánat szentségét kiszolgáltatják. Gyermekeim, a Mennyekben a legnagyobb angyalnak sincs hatalma, hogy megbocsássa akár csak a legkisebb bocsánatos bűnt is. De ezt a hatalmat megadtam az egyszerű, halandó férfiaknak, az Én Papjaimnak, hogy kiszolgáltassák ezt a szentséget az enyéimnek. Papjaim, tudjátok meg, hogy ez a hatalom, amivel megbocsátjátok a halálos bűnt, nagyobb annál az erőnél, melyet a teremtéskor használtam. Szükségem van az önátadásotokra. Szükségem van a szentségetekre. Erősen ajánlom nektek, hogy vegyétek fel a stólátokat, mikor kiszolgáltatjátok ezt a nagy szentséget. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki kiválasztott titeket, hogy papjaim legyetek. Azt kérem tőletek, hogy legyetek, aki ÉN VAGYOK. Ti vagytok az Én legnagyobb szenvedésem. Nagyon szeretlek titeket! Megáldalak titeket!”
Hirtelen a látomás eltűnt és Én visszatértem magamhoz.
DÁTUM: 1999. november 26.
IDŐ: 24:00
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
A VÉGSŐ IDŐK VERONIKÁIT KERESEM, DE SENKIT NEM TALÁLOK
Ebben az órában, az Engesztelő, jóvátételi imámban a haláltusát vívó Jézus Krisztus Szent Arcát láttam látomásban. Ezt mondta Nekem:
„Fiam, töltsd az Advent hátralévő részét elmélkedésben arról, hogy ki is a haláltusát vívó Jézus Krisztus! A végső idők Veronikáját keresem, aki megvigasztal Egem. Senkit nem találok. Fiam, Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, akit a te bűneid tartanak 2000 éve haláltusában. Jöjj közelebb hozzám! Megáldalak téged!”
DÁTUM: 2003. március 10.
IDŐ: 15:00
HELYSZÍN: Kármel hegyének fennsíkja, Olo
HARC AZ IGAZ ÉLET ELLEN
Ebben az órában a haláltusát vívó Jézus Krisztus jelent meg Nekem látomásban. Így szólt hozzám:
„Fiam, azért jöttem, hogy beszéljek neked arról a három ellenségről, aki az igaz életed ellen harcol. A három ellenség a következő: TE MAGAD, A VILÁG ÉS A SÁTÁN. Ezek valós ellenségek, akik arra esküdtek fel, hogy lerombolják benned az igaz embert. Hallom, a keserű párbeszédet önmagad, a világ és a sátán között, ami ellened, a te igaz életed ellen, s a lelked ellen irányul. Hallom az énedet, ahogy ezt mondja a lelkednek „El foglak pusztítani téged, a kárhozatra vezetlek téged!” S a te lelked, az igaz életet élő így válaszol: „Gondodat viselem! Megtisztítalak téged! A Mennyeknek országába vezetlek téged!” Ugyanekkor a világ így szól a lelkedhez: „Üldözni foglak! A saját utamon foglak vezetni!” S a lelked harcba száll: „Le foglak győzni! Nem vagyok a tiéd, Én a Mennyországhoz tartozom!” Aztán maga a sátán is támad egyszerre mindezekkel: „Mindig támadni foglak téged önmagaddal és a világgal! A Pokolba vezetlek a kárhozat útján!” A lelked válaszol: „Az Én Mesterem már legyőzött téged! Én is le foglak győzni téged!” Fiam, ez valódi küzdelem a három ellenség és a lelked között. Látom, hogyan szenved az igaz életet élő lényed. Látom az ő haláltusáját. Óvd meg őt ebben a nagy csatában. Bizony mondom neked, óvd meg a lelkedet önmagadtól, a világtól és a sátántól. Mentsd meg magad önmagadtól! A Pokol tüze rettenetes! Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, a te lelked Mestere.
Barnabás, imádkozz! Megáldalak téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe! Ámen!”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2003. július 1.
IDŐ: 21:00
HELYSZÍN: Az Én engesztelő oltárom, Awka
ELŐKÉSZÍTEM A SZÍVETEKET A SZERETETRE
Ma, július hónap kilencedének első napján imádkoztam, amikor látomásban láttam a mi Urunkat a kereszten függve vérezni. Békésen így szólt:
„Békesség! Békesség legyen veled! A sötétség ezen napjaiban az Én Szeretetem békéje legyen veled és világítsa be lelkedet! Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki megszereztelek téged az Én Legdrágább Vérem árán. Barnabás, üdvözöllek téged és minden embert júliusban, a nagy hónapban, amelyben minden embert meghívok, hogy imádja az Én Drága Véremet. Ebben a hónapban kinyilatkoztatom neked az Én Legdrágább Vérem titkait. Ezt az után teszem meg, hogy néhány leckét adok neked a szeretetről, melyet majd az Én szentjeim tanítanak neked. A szeretetről szóló lecke címe a „Barátok szeretete” lesz. Légy készen, hogy befogadd az üzeneteket, amelyeket küldök neked. Azok a szavak az Enyémek. Nézd, előkészítem a szíved a szeretetre, azért, hogy a szeretet misztériumai kibontakozhassanak benned. Láthatod, hogy keveset beszéltem neked az Én Legdrágább Véremről, amióta meghívtalak téged, hogy imádd az Én Drága Vérem. Ez azért van, mert nem szerettél annyira, hogy megértsd a Szeretet misztériumait. A szeretetről szóló leckék után látni fogod, hogy elkezdem felfedni előtted az Én Vérem titkait, amire meghívtalak, hogy imádd és ismertesd meg az egész világgal. Ismét mondom neked, békesség legyen veled és mindenkivel, aki térdre borul előttem és imádja az Én Drága Vérem ebben a hónapban! Ismerd meg és növekedj az Én Szeretetemben! Megáldalak téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”
A látomás hirtelen eltűnt.
MÁSODIK NAP
DÁTUM: 2000. július 1.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
GYERMEKEIM, ÉRTÉKESEK VAGYTOK NEKEM
Ma van július első kilencedének első napja, láttam a mi Urunkat élve a kereszten függni és vérezni. A kereszt körül, láttam 12 útvonalat, amely Izrael 12 törzsét képviselte, a kereszten pedig láttam a haláltusát vívó Bárányt. Miközben néztem egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, vérben fürödve. Nagy fájdalmában és bánatában, kedvesen így szólt:
„Gyermekeim, értékesek vagytok Nekem. Köszöntelek mindnyájatokat júliusban, a nagy hónapban, melyet az Én Drága Véremnek ajánlok. Mindig veletek vagyok. Örülök, hogy újra látlak titeket. Gyermekeim, értékesek vagytok Nekem. Szemeimet mindig rajtatok tartom. Vigyázok rátok, hogy semmi ne ártson nektek. Megvédelmezlek titeket, különösen a lelketeket, amely olyan értékes számomra. Az Én Vérem, melyet értetek, a ti megváltásotokért hullattam, mindig a ti védelmezőtök, és üdvözítőtök marad. Az Én Drága Véremet öntözöm rátok, hogy védelmezzelek és oltalmazzalak titeket. Mindig közel vagyok hozzátok, mert ti értékesek vagytok Nekem. Szerelmeim, csak nagyon kevesen ismerik fel az Én szerető gondoskodásomat, csak nagyon kevesen érzik az Én közelségemet. Gyermekeim, értsétek meg, hogy az Én teljességemben élek köztetek, mert a szellemi háború elérte tetőfokát. Miként Én közel vagyok hozzátok, úgy az Én halálom ellenségei is közel vannak hozzátok. Sírok a lelketekhez, hogy lássa meg a fényt, de oly ritkán hallotok meg Engem. Inkább meghalljátok a Gonosz megtévesztő szavait, és követitek a sötétséget. Gyermekeim, ez a szétválasztás félelmetes órája. Keresem az Én szerető gyermekeimet. Közel vagyok hozzátok, mert értékesek vagytok Nekem. Mint a Jó Pásztor úgy kereslek Én is titeket, hogy megvédjelek a vadállatoktól. Nagyon sok farkas van az erdőben. Mindenki, aki elszökik az Én védelmem alól, nem fog megmenekülni. A farkasok elfogják és megölik őket. Ezért hívom gyermekeimet, hogy jöjjenek közelebb Hozzám. Én közelebb fogok menni hozzájuk. SZENTELJE MINDEN EMBER AZ ÉLETÉT AZ ÉN DRÁGA VÉREMNEK! Értsétek meg szerető gyermekeim, a ti Jó Pásztorotok hangját! Engedelmeskedjetek az Ő hangja parancsának! Fussatok hozzá, amikor hív titeket! Kövessétek Őt, bármerre is megy! Gyermekeim, értékesek vagytok Nekem. Az irántatok érzett szeretetem hajt Engem, hogy eljöjjek hozzátok, és megosszam ezeket a szavakat veletek. A holnapi imáitokat ajánljátok fel a szeminaristákért szerte a világban. Az ellenség csak egy kis időt kapott, hogy cselekedjen. Az Én választottjaim a szemináriumokban és szerzetesrendekben nagyon szenvednek. Sokan elutasítják a meghívást. Akikben kevés a türelem visszautasítják meghívásukat. Ez a Sátán munkájának gyümölcse. Esdeklem hozzátok, imádkozzatok értük. Imádkozzatok még többet értük, hogy jó papjaitok legyenek, akik elvezetnek titeket az igazság útjára. A ti imáitok által fogok számos klerikust kiválasztani, akik véghezviszik az Én Akaratomat a földön. Arra hívom őket, hogy szenteljék önmagukat az Én Véremnek. Értékesek vagytok számomra. Mindig a közeletekben vagyok, hogy megvédjelek titeket! Érezzétek jelenlétemet és mutassátok meg, hogy szerettek Engem! Imádkozzatok azért, hogy minden ember megismerje Akaratomat. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus. Mindig veletek vagyok! Megáldalak titeket!”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2000. július 5.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
KI AD NEKEM INNOM?
Szentségimádás alatt, látomásban láttam, amint a Szűzanya a keresztre feszített Jézus Krisztus lábánál térdel, aki élve és vérezve függött a kereszten. Miközben hallgattam a Szűzanya vigasztaló imáit, egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, vérben fürödve. Így szólt:
„Hol van Péter és az ő testvérei, hogy innom adjanak? Hol vannak? Szomjúhozom! Szomjúhozom! Szomjúhozom! Ki ad Nekem innom? Gyermekeim, szomjúhozom a szeretetek iránt! Gyermekeim, szomjúhozom a szeretetek iránt épp úgy, ahogyan a keresztre feszítésem napján is tettem. 2000 éve vagyok misztikusan keresztre szegezve épp úgy, ahogyan 3 órán át voltam, könyörögve, hogy csillapítsátok szomjamat. Bizony mondom, szomjúhozom. Lenne Péter közel Hozzám, ő innom adna. Mi van Jakabbal? Hol van András? Az apostolaim cserbenhagytak Engem. Simon, még te is, aki nagy szeretettel tartozol Nekem. Mikor leprásként találkoztál Velem, Belém kapaszkodtál. Meggyógyítottalak, és te megtisztultál. Simon, most te látsz Engem leprásnak, szomjúhozom, könyörgök hozzád, de te figyelmen kívül hagysz Engem. Elhagysz Engem, pedig szeretettel tartozol Nekem. Mikor ránézek Jánosra, s látom, hogy karjaiban tartja az Én Fájdalmas Édesanyámat, megvigasztalódom. Ő volt az egyetlen apostol, aki innom adott. Mögöttük asszonyok egy csoportja könnyeket hullajtott Értem. Valóban, ők vigasztaltak Engem, csillapították szomjamat. Gyermekeim, olyan apostolokat keresek, akik úgy szeretnek, mint János. Az ő szíve majdnem megszakadt, amikor hallotta az ő forrón szeretett Mesterét könnyek között szenvedni és szomjúhozni. Azt gondolta, hogy hulló könnyei bárcsak áramló folyóvá válnának, hogy mielőtt Mestere kileheli lelkét, inni adhatna Neki. Szegény Jánosomnak semmije nem volt, amit Nekem adhatott volna. De a szeretet megértette vele, hogy az Én Édesanyám látványa csillapítja szomjamat. Fölajánlotta Nekem hőn szeretett Anyámat. Már nem szomjaztam, s így szóltam: „Beteljesedett.” Gyermekeim, ti vagytok a végső idők apostolai. Jöjjetek közelebb Hozzám! Jöjjetek és halljátok meg Fájdalmas Könyörgéseimet. Szomjúhozom! Szomjúhozom! Kiszáradt a nyelvem. A Haláltusám izzadása kiszárított Engem. Ne hagyjatok magamra, mint ahogy azt Péter és a testvérei tették. Jöjjetek Hozzám közelebb, ahogyan János és az asszonyok. Ajánljátok fel Nekem Fájdalmas Anyámat. Gyermekeim sokkal tartoztok Nekem, sokkal többel, mint Simon tartozott Nekem. Ti olyanok vagytok, mint azok a leprások, akik fél lábbal a sírban voltak, minden erejüket elvesztették, még felismerni sem voltak képesek azt, aki hozzájuk közelített. Megbélyegezettek és elhagyatottak voltatok, de Én megláttalak titeket. Átöleltelek titeket. Megcsókoltalak titeket. Meggyógyítottalak titeket. Most úgy láttok Engem, mint egy leprást, és elhanyagoltok Engem. Sírva kérlek titeket, hogy csillapítsátok szomjamat. Hallotok Engem, de azt mondjátok: hogyan állhatnék szóba azzal a leprással? Láttok Engem, és elszaladtok. Gyermekeim, nagy szeretettel tartoztok Nekem. Szomjúhozom a lelkek sokaságáért, akik elkárhoznak. Szomjúhozom az igazság után, amit elhanyagoltok. Szomjúhozom az abortált magzatok fájdalmas sírása miatt. Nagy az Én szomjam a ti hűtlenségetek miatt. A félelmetek, hogy nem meritek a jót cselekedni, kiszárít Engem. Úgy féltek, mint Péter és testvérei. Nem támogattok Engem. Jöjjetek közelebb és adjatok innom! Képviseljetek Engem a gonosz elleni harcban! Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki könyörög hozzád, hogy adj innom! Gyermekeim, ajánljátok fel holnapi imáitokat jóvátételként azokért a bűnökért, melyet Ellenem, az Oltáriszentségben elkövettek. Kiűzitek a ti Isteneteket az Ő Szentélyéből. Értsétek meg gyermekeim, azon a napon, mikor a Második Fenevad az Én Szent Egyházam legmagasabb trónjára emelkedik, a ti Istenetek dicsősége eltávozik onnan. Akkor majd meglátjátok saját szemeitekkel is a borzalmas napokat, mikor nem lesz Áldozat sem nappal, sem éjjel. Akkor majd megértitek, miért mondtam nektek, hogy vegyétek fel a Pecsétet. Féljétek Isten Jelenlétét a Legméltóságosabb Oltáriszentségben! Helyes istenfélelemmel és szeretettel közelítsetek Hozzá! Mindazok, akik bűnös lélekkel eszik az Új Szövetség Testét és isszák a Vérét, már magukra vonták halálos ítéletüket. Csak a levitáknak van joga felállítani a Szövetség Új Bárkáját. Csak a papjaimnak van joga arra, hogy a Szentélyben munkálkodjanak. De gyermekeim, legyen meg a ti akaratotok. Szomjúhozom. Szomjúhozom értetek. Mikor a Második Fenevad feltűnik, mindent meg fogtok érteni. Gyermekeim, el fogom küldeni hozzátok Szent Cecíliát, hogy megtanítsa nektek az Engesztelő imát a töviskoronával. Sokat fog nektek tanítani. Közel vagyok, hogy segítsek nektek. Szeretlek titeket. Megáldalak benneteket!”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2000. július 7.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
TÜKRÖZŐDJÖN RAJTATOK, HOGY A MENNYEK ORSZÁGÁNAK VAGYTOK A VÁROMÁNYOSAI
A kilencedünk imái alatt, látomásban megjelent a mi Urunk haláltusát vívó Szent Arca, s így szólt:
„Gyermekeim, meghívlak titeket, hogy ruházzatok föl mezítelenségemben. Ti vagytok az Én választottaim; nem a világtól kérem ezt, hanem tőletek, akiket szeretek. Bizony mondom nektek, ruházzátok föl mezítelenségemet. Ruházzátok föl mezítelenségemet, melyet a fiatalság nyilvánosan közszemlére tesz. Az ellenség megesküdött, hogy addig nem nyugszik, míg egyetlen szüzet is lát a földön. Terveket készít, hogy elcsábítson, hogy megrontsa a szíveteket. Az ellenség ebben a tervében győzött a szentséggel szemben. Nagyon sokan, nagyon sokan ruhátlanul vonulnak föl a világ számos országának utcáin. Gyermekeim, ez a Pokol divatja, melyet úgy mutattak be a világnak, hogy romlásba döntse azt. A Pokolban a babiloni nagy kéjnőt, minden kéjnő anyját meztelenül találjátok. Ez a Pokol kultúrája. Sok ember, sajnos nagyon sokan szeretteim közül is, a minden kéjnő anyját követik, hogy ruhátlanul mutogassanak Engem. Választottaim, arra kérlek titeket, hogy öltöztessétek fel mezítelenségemet a ti életetek révén. Legyen a ti szemérmességetek az Én ruhám. Gyermekeim, mindenki, aki a babiloni nagy kéjnőhöz csatlakozik kíméletlenül szenvedni fog, mikor a lángoló tűz elpusztítja őt. Gyermekeim, tükröződjön rajtatok, hogy a Mennyek országának vagytok várományosai. Látjátok, hogy a Pokol gyermekei utánozzák a Pokol démonait. Látjátok őket és követitek őket. Gyermekeim, nézzétek, hogyan mellőzitek az aranyat, és helyette faszenet vásároltok. Milyen haszon vesz rá titeket, hogy segítsetek a nagy kéjnőnek tervében, hogy leromboljátok az emberi test szentségét? Gyermekeim, tudnotok kell, hogy azok, akik akár csak egy kicsiny gyermeket is bűnbe visznek, nem fognak megmenekülni az Ég haragjától. Bizony mondom nektek, mindenki, aki követi a babiloni kéjnőt az ő bűnös divatjában, nem menekül, kivéve, ha visszatér Hozzám és engesztel bűneiért. Választottaim, arra hívlak titeket, hogy ruházzátok fel mezítelenségemet. Gyermekeim, nézzetek magatokra! Mi tükröződik vissza rólatok? A Menny vagy a Pokol? Miért bocsátotok Engem ruhátlanul közszemlére? Miért tévesztitek meg gyermekeimet? Nézzétek azon gyermekeim sokaságát, akik a testiség bűnébe estek a divat miatt. Mit teszel, hogy visszahozd ezeket a lelkeket Nekem? Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, akit megfosztottak ruháitól érted, és keresztre feszítettek. Öltöztess föl Engem a te életeddel, fedd el mezítelenségemet és vigasztalj meg Engem! Gyermekeim, holnap ajánljátok fel imáitokat az ártatlan gyermekekért! Az ő sírásuk sietteti az Én Dicsősségem Uralmának eljövetelét. Segítsetek Nekem és neveljetek föl szüzeket a világban. Szeretteim, ezt kérem tőletek. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki hív téged. Gyermekeim, halljátok a Parancsnokotok hangját. Én vagyok a ti Fővezéretek. Engedelmeskedjetek mindig a parancsaimnak. A harc elérte tetőfokát. Az ellenségnek számos fortélya van, hogy megtámadjon titeket. Hallgassatok Rám! Veletek vagyok, úgy vezetlek titeket a csatatéren, mint a Fővezéretek. Győzelemre viszlek Titeket. Gyermekeim legyetek készen, hogy ne sajnálkozzatok késedelmeitek miatt, mikor elérkezik az óra. Nagyon kevés idő maradt mielőtt a bűn embere megjelenik. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, akit megfosztottak ruháitól és keresztre feszítettek érted. Szeretlek titeket. Megáldalak titeket.”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2000. április 20. Nagycsütörtök
IDŐ: 24:00
HELYSZÍN: Szent Teréz kápolna, Abakpa Nike, Enugu
MUTASSÁTOK MEG AZ ELLENSÉGNEK, HOGY SZERETTEK ENGEM
Ebben az órában, látomásban, egyedül láttam a mi Urunkat a Gecemáni kertben. Keservesen sírt és vérrel verejtékezett. Kínszenvedésében felkiáltott, majd hirtelen összeesve a földre roskadt. Úgy tűnt, mintha meghalt volna. Miközben néztem egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca vérben fürödve. Békésen így szólt:
„Gyermekeim, köszöntelek titeket a Gecemáni órákban. Örülök, hogy látlak titeket. Üdvözöllek titeket, jöjjetek és vigasztaljatok meg Engem. Gyermekeim, azért jöttem, hogy megosszam veletek kínszenvedésemet és haláltusámat, és sebeimet, melyeket a ti bűneitek okoztak. Fiam, tudod, hogy a sátán kinevet Engem miattad? Azért jöttem, hogy választottaimat hívjam, hogy hallják meg legnagyobb kínszenvedésemet, amit értetek szenvedtem el. Fiam, mikor teljesen egyedül voltam elhagyatva Istentől és embertől a Gecemáni kertben, ti voltatok az Én egyedüli vigaszom. A Sátán megmutatta Nekem az Én teljes elhagyatottságomat és a világ hitetlenségét. Fájdalmamban és bánatomban vérrel verejtékeztem az irántatok érzett szeretetemből. A Vigasztalás Angyala megmutatott titeket Nekem, hogy vigasztaltok Engem. Gyermekeim, tényleg láttalak titeket, ismertem neveteket. Az angyal megismételte a neveteket s Én a Szívembe véstem őket. Bármikor, amikor kínszenvedésem nőtt, ismételgettem neveiteket és megvigasztalódtam. Amikor a világra jöttél, ismertelek. Boldog voltam, mert a választottaim azért jönnek, hogy segítsenek Nekem megújítani a föld színét. Gyermekeim, hol vagytok most? Az ellenség nevet rajtam miattatok. Az ellenség azt mondta, hogy ti soha nem fogjátok megtenni az Akaratomat. Sokan közületek a gonoszság útját követik. Megnyitotta a sötétséget és sokan követik azt. Olyan törvényt adott nektek, amely szemben áll Isten törvényével, nem engedelmeskedik Istennek. Ti az ellenségnek engedelmeskedtek. Gyermekeim! Meddig kérleljelek titeket, hogy térjetek vissza Hozzám? Meddig könyörögjek még hozzátok, hogy higgyetek abban, aki szeret titeket? Gyermekeim! Azzal a szeretettel tartoztok Nekem, amelyet Én tanúsítok felétek. Mindig itt vagyok a Gecemáni kertben várva rátok, hogy jöjjetek és vigasztaljatok meg Engem, de olyan ritkán jöttök igaz szeretettel. Gyermekeim! Fel fogjátok ismerni, hogy a sötétség óráiban éltek. Mindazok, akik a fényben vannak képesek meglátni a megtestesült gonoszság munkálkodását a világban. De azok, akik a test szerint élnek, azok a romlottság óceánjában úsznak a sátánnal! Ismerjétek föl, hogy a szétválasztás óráit éljük. Azok, akik a fényben vannak, követnek Engem és megkapják a Pecsétemet. De akik a sötétségben vannak, a sátánt követik és a vadállat jelét kapják meg (666). Gyermekeim! Szeretettel könyörgök hozzátok, hogy fordítsátok szégyenemet tiszteletté, fájdalmamat boldogsággá a ti életetek által. Mutassátok meg az ellenségnek, hogy szerettek Engem. Bizonyítsátok be neki, hogy ti vagytok az Én választottaim. Megáldalak titeket a szeretet különleges kegyelmével. Megtisztítom szíveteket, megvédelek titeket a kétségbeeséstől. Gyermekeim, Én vagyok az Elhagyatott Bárány! Tartsatok ki az imában a Gecemáni órák alatt. Imádkozzatok mindig, és soha ne adjátok föl. Felkészítelek titeket az üldöztetésre, amely hamarosan eljön. Ha bennem maradtok, nem lesztek összezavarva. Az Én békém veletek marad. Szeretlek titeket! Megáldalak titeket! Nézzétek és szemléljétek az Én haláltusámat.”
Hirtelen újra láttam Jézust a Gecemáni kertben vérrel verejtékezni az irántunk érzett szeretete miatt. Sírni kezdtem, a mi Urunk felállt, megérintett és Én magamhoz tértem.
DÁTUM: 2003. július 2.
IDŐ: 21:00
HELYSZÍN: Engesztelő oltárom, Akwa
A BARÁTOK, AKIK NEM ISMERIK A SZERETETET
Ebben az órában imáim alatt látomásban láttam Isten egyik szentjét, aki három kerub angyallal érkezett. Rám nézett és így szólt:
„Ébredjetek fel és figyeljetek ó Krisztus kicsi kedvesei! Mily áldottak vagytok, hogy Isten barátainak hívnak titeket. Boldog emberek vagytok. Én vagyok Szent Ágnes. Az igaz bűnbánat üzenetével jöttem, a Szeretet kis barátaihoz. A mi Urunk Jézus Krisztus, aki Engem küldött, megbízott, hogy beszéljek nektek, a Szeretet barátainak első csoportjáról. Ők a Szeretet barátainak azon csoportja, akik nem ismerik a Szeretetet, de a Szeretet szereti őket és barátainak hívja őket. Az Élő Isten barátai, mondjátok: Ki a Szeretet? A Szeretet a Teremtő, aki megalkotta a világot és a Megváltó, aki meghalt a világért. Még akkor is, ha ők még mindig bűnben vannak. A barátai között, akiket megteremtett és megváltott az Ő Szentséges Halálával, még mindig vannak olyan emberek, akik nem ismerik a Szeretetet. Ők a vándorlók, akik nem ismerik Istent, az Irgalmas Atyát. Bűnökben vándorolnak, amelyek gonosszá teszik őket. Némelyek ebben a csoportban nem hisznek Isten létezésében. Akik hisznek, nem ismerik a Szeretetet, mert amit nem ismernek, azt nem szerethetik. Azok, akik nem szeretik, utálják Őt. Ők feszítik keresztre a Szeretetet. Ó nézzétek, hogyan sír a Szeretet értük. Hívja őket, hogy térjenek vissza Hozzá, de ők nem hallják Őt, mert nem ismerik a Szeretetet. Van szemük, de nem látnak, van fülük, de nem hallanak. Az ő elméjük megvesztegethető. Az ő cselekedeteik gonoszak. Ők a világ bűneinek emberei. Emberek! Ébredjetek a bűn porából! A ti Megváltótok a legfényesebb köntösbe akar öltöztetni titeket. Jöjjetek előre, és ismerjétek meg a Szeretetet. Az Élő Isten barátai, a megátalkodott bűnösök e csoportjához tartozók, az Isten Szeretetének városában élnek. Nekik nincsen tudásuk az isteni törvényekről és az Ő szeretetéről. Ó ami miatt nekik szégyellniük kell magukat az az, amire most oly büszkék. S amire büszkék lehetnének, a miatt most szégyenkeznek. Micsoda vakság, a romlottság megvakította őket. Halljatok és lássatok újra ó emberek! Isten fénye rátok ragyog! Nyissátok ki szemeiteket és lássátok, hogy a bűn hogyan sebzett meg titeket. Jöjjetek! A Szeretet hív titeket, hogy gyógyuljatok meg. Az Élő Isten barátai, ismét megkérdezem, ki a Szeretet? Ismeritek Őt? Elmélkedjetek rajta, hogy hová tartoztok Isten szeretetének városában. Imádkozom Istenhez, az Én Megváltómhoz, aki elküldött Engem, hogy megáldjalak titeket és segítsek nektek felébredni. Most elhagylak titeket.”
Hirtelen eltűnt, s megjelent a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, aki így szólt:
„Barátaim! A barátok ezen csoportja az ember bűnbeesése miatt ilyen. Az ő bűneikért haltam meg. Meghaltam értük, hogy felemelkedhessenek, és az Én szeretteim legyenek. Ó térjetek vissza Hozzám barátok. Meggyógyítom megsebzett szereteteteket. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, a Megfeszített Szeretet. Emlékezzetek, hogy meghaltam értetek, már akkor is, amikor ti nem ismertetek Engem. Így hát megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
A látomás hirtelen eltűnt.
HARMADIK NAP
DÁTUM: 2000. július 20.
IDŐ: 15:00
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
ISMERJÉTEK FÖL, HOGY SÖTÉT VILÁGBAN ÉLTEK
Látomásban láttam az Urat, amint a kereszten függött. Rövid időn belül egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, majd így szólt:
„Gyermekeim, Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki hív titeket! Üdvözöllek benneteket, akik itt összegyűltetek, hogy csillapítsátok a Mennyei Atya haragjának hőfokát ebben a nagy hónapban, júliusban. Bizony mondom nektek, a harc az Enyém. Összegyűjtöm katonáimat a világ minden részéről. Előkészítem őket az órára. Számuk nagyon kevés lesz. Gyermekeim a leggyengébbeket választom ki, a legkisebbeket, és a legelhagyatottabb gyermekeimet, hogy a katonáim legyenek. Kihasználom az ő tanulatlanságukat, hogy bölcsességre tanítsam őket, a lanyhaságukat, hogy megtanítsam őket a bátorságra. Azért teszek így, hogy tudassam veletek, hogy a küzdelem az Enyém. Gyermekeim, azokat választom ki, akik teljesen átadják magukat az Isteni Akaratnak. Azok, akik megtagadják és megfeszítik önmagukat, s utánam viszik keresztjüket életüknek minden napján. Ők az Én katonáim, betöltöm őket Lelkemmel, és Erőmmel. Az ő szemük és elméjük megnyílik, hogy felismerjék az ellenség tervét, mert megadom nekik az Isteni Bölcsesség kegyelmét. Gyermekeim, a katonáim száma kevésnek tűnik majd, de erősek lesznek. Gyermekeim a gonoszság emberének katonái a ti országotokban már munkálkodnak. Látjátok őket és üldözitek őket, mert békét akartok. Jöjjetek, és csatlakozzatok Hozzám katonáim, hogy meggyógyíthassam a lelki vakságotokat. Gyermekeim, ezért könyörgök hozzátok, hogy szenteljétek magatokat Nekem a világ minden részén. Tanítsátok meg az embereknek július havának érdemeit. Csatlakozzon minden ember a kilencedekhez, azért hogy meggyógyuljanak a lelki vakságukból. Gyermekeim, akik lelkükben vakok nem fogják megérteni az idők jeleit. Az elméjük és a szemük nem fogja felismerni a rossz szándékot és a sátán munkáját és tervét. Itt vagyok, hogy meggyógyítsam a ti lelketek vakságát, jöjjetek és csatlakozzatok Hozzám. Gyermekeim értsétek meg, hogy sötét világban éltek, szükség van a látásotokra. Még azok is, akiknek normál látásuk van, a sötétségben botladoznak. Hogyan lenne ez másképp azokkal, akik teljesen vakok. Bizony mondom nektek, ők nemcsak botladoznak, hanem szánalmasan el is esnek, és csontjaikat törik. Nem marad más számukra, mint megmaradni a nyugalomban és várni a halálukat. Az ellenség majd értük megy és elragadja őket. Gyermekeim, kiválasztottam a katonáimat, csatlakozzatok Hozzám, hogy a lelki vakságból meggyógyuljatok, megtanítalak titeket a ti Istenetek tökéletes akaratára. Megáldalak titeket a Szentháromság erejével. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki hív titeket, hogy csatlakozzatok a katonáimhoz. Szeretlek titeket, megáldalak titeket.”
DÁTUM: 2000. július 21.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
VISSZAUTASÍTOTTSÁGOT ÉRZEK, AMIKOR LÁTOM, AHOGYAN VISSZAUTASÍTJÁTOK A NEKTEK AJÁNLOTT SZERETET KELYHÉT
Látomásban láttam az Urat élve a kereszten függeni, kimeríthetetlen szeretetéből vérezve, amelyet övéiért érzett. Rövid időn belül egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, majd így szólt:
„Gyermekeim, különleges ajándékot adok nektek, a kelyhet, amelyet Én is kiittam, a kelyhet, amely oly kedves számomra. Azok, akik szeretnek, örömmel fogadják ezt. Amikor megkóstolják, élvezik majd az édességét, de akik utálnak Engem, azok szenvednek majd a keserűségétől. Gyermekeim, visszautasítottságot érzek, amikor látom, ahogyan visszautasítjátok a nektek ajánlott szeretet kelyhét. A szeretet kelyhe, az irgalom kelyhe éppen úgy, ahogyan az Én szenvedésemnek kelyhe is. Ez a Halálom kelyhe a Megváltás kelyhe. Fogadjátok el Tőlem az irgalom kelyhét, igyátok ki a szenvedés kelyhét és örüljetek Velem. Gyermekeim, élvezzétek a Megváltás kelyhét Velem. Gyermekeim, a kereszt, amelyet nem fogadtok el, az Én haláltusám, amelyben nem vigasztaltok. A haláltusa, amelyben nem vigasztaltok az a vértanúságom, amelyet értetek szenvedek. Az elfogadott és nektek ajánlott kereszt közelebb hoz titeket Hozzám. Amit a ti keresztetekből nyerek az megvigasztal Engem. A kereszt, amelyet nektek adok azután, hogy ti azt elfogadtátok, nagy vigaszt nyújt Nekem, és megsokszorozott kegyelmeket. Megszentelő kegyelem tölt be titeket abban a pillanatban, amikor elfogadjátok keresztjeiteket. Gyermekeim fogadjatok el minden keresztet. Mi az isteni akarat? Gyermekeim, mit gondoltok, mi az Isten tökéletes Akarata? Bizony mondom nektek, az Én Békém legyen veletek, hogy megértsétek az Isteni Leckét. Gyermekeim, balesetek kísérik a bűn emberét. Úgy értem belső és külső szerencsétlenségek. Minden nehéz helyzet ilyen lehet, amit szeretettel fogadtok el. Minden nehézség, amelyet szeretettel fogadtok el az a kehely, amelyet Én adok nektek. Ez a kehely az Isten Tökéletes Akarata. Szabad akaratot kaptatok. Ha bárki korlátozza szabad akaratotokat, azért hogy az egyiknek nagyobb tekintélye legyen a másik felett, és ezt az egyik szeretettel elszenvedi, akkor ő elfogadja az Én szeretetem kelyhét. Ez a kehely az Isten Tökéletes akarata. Nem engedem, hogy a keresztjeitek súlya megöljön titeket. Még ha fizikailag meg is kell halnotok, az utolsó napon föltámasztalak titeket az életre. Gyermekeim élvezzétek a szeretet édes kelyhét Velem, élvezni fogjátok az édességét a mennyekben is. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki szeret titeket. Örvendjetek, amint meglátjátok körülöttetek, hogy barátaitok vagy ellenségeitek kereszteket készítenek nektek. Úgy fogadjátok, mintha az Én kezeim ajánlanák ezt nektek. Vegyétek, a Szeretet Kelyhét Tőlem. Öleljétek át az édes keresztet. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, akit ti megvigasztaltok. Szeretlek titeket, megáldalak titeket.”
A látomás hirtelen megszűnt.
DÁTUM: 2000. július 22.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
GYERMEKEIM, NINCS MÁS ÚT CSAK A KERESZT FENSÉGES ÚTJA
Látomásban láttam a mi Urunkat, az ő keresztjét hordozni a kálvária útján. Rövid időn belül egy felhő szállt le és befedte az egész helyet. A felhőben előtűnt a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, majd így szólt:
„Gyermekeim, az Én utam a sivatagos út, a kálvária útja. A keskeny út durva kövekkel, a kálvária útja. Szeretteimet ezen az úton vezetem végig a boldogság földjére. Gyermekeim, nincs más út, amely a boldogság földjére vezetne, csak a kereszt fenséges útja. Ez az út rejtve van. Azok, akik megtalálják, megtalálják az életet, de úgy tűnik, csak kevesen találják meg. Gyermekeim, nem mindenki követi is, aki megtalálja. Bizony mondom nektek, csak kevés olyan találja meg, aki követni is kezdi. S nem mindenki, aki követi éri el a boldogság földjét. Gyermekeim csak nagyon kevés ember lép be a boldogság földjére. Ez a fenséges keskeny út azok számára, akiket szeretek. A megszentelő kegyelem óceánjával találkoznak végig az úton. A kegyelem az erejük forrása. Magukhoz ölelik, és szilárdan megmaradnak benne. De azok számára, akik utálják keresztemet, ez az út a botladozás útja. Gyermekeim az Én utam könnyű azok számára, akik szeretik keresztemet. Gyermekem senki nem mehet végig ezen az úton a boldogság földjére anélkül, hogy igazán szeretné a keresztet. Az igaz szeretet nem kötődik önmagához, hanem föláldozza önmagát. Az igaz szeretet kisebb önmagánál, és a legkisebb helyet foglalja el. Azt választja, hogy másokat szolgáljon ahelyett, hogy őt szolgálják. Az igaz szeretet nem kötődik a világhoz. Az igaz szeretet követi az ő szerelmét, bárhová is menjen, vele örül, és vele szenved, bármilyen idők is jöjjenek. Én vagyok a haláltusát vívó Jézus Krisztus, aki arra hív, hogy kövess Engem. Az Én utam a sivatagos út, ez a kálvária útja. Ezt az utat az Atyám jelölte ki Nekem a kezdetek kezdetén a ti megváltásotokért. Ezt az utat követtem, hogy szabaddá tegyelek titeket. Az út, amelyet ti követtek az nem az igaz út. Az a széles út, mely a követőit a romlásba vezeti. Ez az az út, melyet az ellenség tervelt ki nektek. Szélessé és akadálymentessé teszi, hogy oda vonzzon téged. Gyermekeim, emlékezzetek, hogy Én keresztülmentem a sivatagon és a tengereken, hogy megkeresselek titeket. Bizony mondom nektek nincs más út. Ezért az Én utam a sivatagos út érdes kövekkel a hideg és forró sivatagban. Végigmentem ezen az úton, s megtaláltalak titeket, most már együtt megyünk haza, vissza ugyanezen az úton. Nincsen más út. Jöjjetek gyermekeim, menjünk haza. Kövessetek Engem! Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus, a jó Pásztor, aki eljött, hogy megmentse a nyáját. Kövessetek Engem. Szeretlek titeket. Veletek vagyok. Megáldalak titeket”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2003. július 3.
IDŐ: 21.00
HELYSZÍN: Engesztelő oltárom, Awka
A BARÁTOK, AKIK ISMERIK A SZERETETET, DE NEM AKARNAK SZERETNI
Imám közben látomásban láttam Isten egyik szentjét, aki három kerubbal érkezett. Rám nézett és így szólt:
„Jöjjetek közelebb Hozzám és hallgassátok az üzenetet, ó Sión gyermekei! Tudjátok meg, azért lettetek megteremtve, hogy szeressétek a Szeretetet. A Szeretet hív titeket, hogy szeressétek. Én vagyok a ti testvéretek Szent Júdás Tádé apostol. A békesség üzenetével jöttem hozzátok, hogy beszéljek nektek a Szeretet barátainak második csoportjáról. Ezen csoport azok csoportja, akik ismerik a Szeretetet, de nem akarnak szeretni. Ők az Isten szeretetvárosának képmutatói. Habár ők ismerik a Szeretetet és megtapasztalták az Ő szerető kedvességét, nem akarják szeretni. Szabadítsátok ki magatokat a rabszolgaságból, amely a világhoz köt titeket, óh Isten kicsi barátai fordítsátok arcotokat arra, aki szeret titeket. Ő hív titeket, hogy visszatérjetek hozzá és szeressétek. Nem akarják szeretni, mert élvezik a bűn és a gonoszság hamis békéjét. Még mindig nem akarják Isten áldását élvezni, sem az Istentől adott igaz békét. Óh emberek milyen hasznotok származik a bűnből és gonoszságból? Kielégítő számotokra? Nem! A ti megelégedettségetek bűnös megelégedettség. S a gonoszság elkeserítő. Ezért az elkeseredettség nem lehet megelégedettség. Békesség? Nem, a ti békétek hamis béke, mert nincs nyugalom a gonoszság embereinek. Tehát a nyugtalanság az emberben a békesség hiánya. Mindig az egyszerű utat akarjátok követni, barátok vagytok a boldogság és az élvezet idejében, de nem a nehézségek idejében. Ismeritek a Szeretetet, aki nagyon szeret titeket és irántatok érzett szeretetből meghalni is képes volt. Megtapasztaltátok az irántatok tanúsított jóságát és kedvességét. De nem akarjátok szeretni Őt, mert szeretitek élvezni a bűn világát. Ő ti ezzel újra keresztre feszítitek a Szeretetet. Mik a ti hűtlenségetek okai? Nem a bűn világához való ragaszkodás? Nem önmagatokhoz való ragaszkodás? Nem a ti kötődésetek a szolgaságban a sátánhoz? Különítsétek el az igaz életet élő Éneteket ezektől az ellenségektől. Jöjjetek és ízleljétek meg a Szeretet édességét. A Szeretet hív titeket, hogy szeressétek. Az Élő Isten barátai, ez az a csoport, amelybe nagyon sok keresztény tartozik az Isten szeretetvárosában. Felépítették a hit törvényeit, de nem tudják betartani azokat, mert nincs bennük szeretet. Óh az Élő Isten barátai halljátok meg a Mester szavát: „Keresek valakit, aki megvigasztalna, de senkit nem találok. Ez így igaz.” Csak az, aki szeret téged, tud vigasztalni a te szenvedéseidben. Nem mindenki, akinek azt mondod, vigasztalj meg, önti a vigasztalás vizét a te szívedre. Némelyek növelik szenvedésedet, mert ők az ellenségeid. Vannak, akik nem változtatják meg az állapotodat, sem jobbá, sem rosszabbá, mert nem szeretnek. Kizárólag csak azok, akik szeretnek, képesek arra, hogy a vigasztalás vizét öntsék a szívedre. Csak ők tudnak megvigasztalni. Láthatjátok, hogy a Szeretet barátainak ezen csoportja nem vigasztalók, habár nagyon sok keresztény tartozik ide. Jézus valóban vigasztalókat keres, de senkit nem talál. Jöjjetek és legyetek ti az Ő vigasztalói. Ő a Szeretet, akit a világ visszautasít. Imádkozom Hozzá, hogy áldjon meg titeket és vezessen közelebb az Ő szeretetéhez. Most elhagylak titeket”
A látomás hirtelen eltűnt. A haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca megjelent. Így szólt: „Ez az a csoport ahová az árulóim tartoznak. Ismernek Engem, megtapasztalták a Szeretetemet, de nem akarnak szeretni Engem. Egyedül csak a világ üres gazdagságának birtoklását keresik. Ők az Én dicsőséges misztériumomban követnek, de az Én fájdalmam misztériumaiban visszautasítanak. Így hát kihagyom őket az Én dicsősségem misztériumából. Akinek füle van, jöjjön és osztozzon az Én szeretetemben. Megáldalak téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
NEGYEDIK NAP
DÁTUM: 2000. április 5.
IDŐ: 15:00
HELYSZÍN: Kármel hegyének fennsíkja, Olo
AKI KÖVETNI AKAR ENGEM, VEGYE FÖL KERESZTJÉT
Látomásban láttam a mi Urunk, Jézus Krisztust egyedül sétálni a vadonban. Később, egy bizonyos város határába érkezett, ahol leült egy sziklához. Ott maradt, és sokáig imádkozott. Amikor befejezte imáját bement a városba, és tanítani kezdte az embereket a Mennyek Országának Örömhíréről. A végén csak hét ember követte Őt. Kimentek a városból, és lementek a közeli völgykbe. A völgyben megszámlálhatatlanul sok keresztet láttam. Jézus így szólt hozzám: „Ezek a visszautasított keresztek, melyeket az emberek nem akartak elfogadni és hordozni. Bárki, aki követni akar Engem, vegye föl keresztjét, és úgy jöjjön utánam. Tagadja meg a világot, önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen Engem. Az út, amely a boldogságba vezet, a keskeny út, a sivatagos út, nagyon száraz és nagyon nehéz rajta közlekedni. Aki Velem jön, nem fog a sötétségben járni. Bánatát boldogsággá fordítom, a fájdalmait pedig örömmé. Azok, akik szeretnek Engem, az Én keresztemet könnyűnek találják, az Én utamat pedig egyszerűen járhatónak. Gyermekeim, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét Értem, az megtalálja azt.”
A hét ember egyszerre így válaszolt: „Mindenünket elhagytuk, és követtünk Téged. Mutasd meg nekünk a Te utadat, vinni fogjuk keresztjeinket és utánad fogunk menni.” A mi Urunk rájuk nézett, s azt mondta nekik, hogy menjenek el rokonaikhoz, barátaikhoz, mondják meg ezt nekik, majd térjenek vissza. Ekkor otthagyták Jézust, aki leült egy sziklához, majd lehajtotta rá a fejét. Később a hét ember visszajött. Az utazás elkezdődött. Jézus odaadta nekik keresztjeiket. Az első ember panaszkodni kezdett a keresztjének súlya miatt. Erre azt mondta neki az Úr, hogy válasszon ő maga a keresztek közül. Amikor az elkezdett válogatni rájött, hogy a többi kereszt mind sokkal nehezebb, mint az övé. Visszajött és kiválasztotta pontosan azt a keresztet, amit az Úr adott neki először. Így szólt: „Igen, ez a sajátom!” Az Úr ránézett, és békésen így szólt: „Nemde ezt a keresztet adtam neked az elején?” Majd mindannyian felvették saját keresztjeiket, és az utazás elkezdődött. Miközben vitték a keresztjeiket, imádkoztak és énekeltek. Jézus vezette őket. Az út nagyon fontos volt. Senki nem nézett hátra. Hegyeket másztak meg és völgyeken mentek keresztül. Szenvedtek a kietlen és forró sivatag szárazságától. Egy ponton aztán némelyek hite gyengülni és meginogni látszott. Az utazás lassú és megállás nélküli volt, de némelyek nem tudták tartani az iramot. Voltak, akik 5 mérföldre maradtak le Jézustól, mások 3 mérföldre, megint mások csak 2-re. Itt aztán szenvedni kezdtek a szabad akaratuk kísértésétől. Láttam, amint ketten levágtak egy nagydarabot keresztjeikből, pedig az utazás még nem ért véget. Az első nap végén egy nagy folyóhoz értek. Jézus érte el azt először. Lehajolt és ráfektette a keresztjét a vízre, majd átkelt rajta. A többiek ugyanígy tettek, a kettőt kivéve, akik levágtak keresztjeikből. Megmérték keresztjeiket, de nem tudtak átkelni a folyón. Leültek, és sírni kezdtek, de senki nem mert rájuk nézni. Ott maradtak, miközben a többiek folytatták útjukat. Ez történt az első nap. A második nap, folytatták az utazást éjjel és nappal. Az egész napot a sivatagban töltötték, és sokkal jobban szenvedtek, mint az első nap. Láttam még két embert, akik úgy gondolták, hogy bizonyára nem lesz több folyó, amin át kell kelni, így az első kettőhöz hasonlóan ők is levágtak keresztjükből egy darabot. A második nap estéjére ez a kettő ugyanúgy elhagyatott lett, mint az első kettő. A maradék három ember és Jézus folytatták útjukat. Átkeltek a hideg éjszakán, és elkezdték a harmadik napjukat. A harmadik napon egy hegy lábához érkeztek. Ott az Úr rámutatott utazásuk célpontjára. A boldogság és a nyugalom földjére. De mielőtt beléphetnének oda, át kell haladniuk egy városon. Az Úr elmondta nekik, hogy a város bűnös város. Semmiféle szent dolog nem található ott. Meghagyta nekik, hogy ne álljanak meg a városban, ne egyenek, és ne igyanak ott semmit. Az Úr így szólt: „Itt hagylak titeket, hogy mennyetek és keressétek meg Izrael elveszett juhait. De a végén ott leszek és várlak titeket.” Hirtelen eltűnt a szemük elől. A három ember egyedül találta magát. Összeszedték bátorságukat, s folytatták útjukat. Beléptek a városba, a bűnök városába. Látták annak dicsőségét és minden kényelmét. A város összes élvezete megkísértette őket. A város emberei mind szégyenteljesen néztek rájuk. Végül ketten közülük feladták és csatlakoztak a város lakóihoz. A maradék egy, aki a legjobban volt megkísértve, kitartott a hitben, vitte keresztjét és belépett a boldogság és nyugalom földjére. Ekkor egy felhő leereszkedett és befedte az egész Földet. Láttam a mi Urunk Jézus Krisztust, amint egy aranykoronát tart. Fényesebb volt a napnál és megszámlálhatatlanul sok angyalának kíséretében lejött a felhő közül. Lejött, hogy köszöntse az egyetlen túlélőt. A fejére tette a koronát, s megmutatta neki az egész utazást, amelyen keresztül ment, a Föld és az elesett barátainak szenvedéseit is. Néhány percen belül elfelejtette a hosszú utazás és a nehéz kereszt minden szenvedését.
A látomás hirtelen eltűnt. A haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca megjelent. Így szólt: „Fiam, látod, akik követnek Engem, így adják fel az úton a követésemet, csak nagyon kevesen tartanak ki az út végéig. Csak nagyon kevesen jutnak be a boldogság földjére. Az út nehéz, de aki mindvégig kitart, megmenekül. Megadom neked a bölcsesség Lelkét, hogy megnyíljék a szíved az értelem előtt. A Lélek megvilágítja majd lelked sötétségét és megújítja a szívedet. A haláltusát vívó Jézus Krisztus vagyok, aki szeret téged. Békesség legyen veled, megáldalak téged.”
A látomás hirtelen eltűnt, magamhoz tértem, pontosan 18:00 óra volt. A látomásom 3 óra hosszáig tartott. A látomásban egy óra egy napot képviselt.
DÁTUM: 2000. július 9.
IDŐ: 19:30
HELYSZÍN: Lourdes-i kápolna, Imezi Owa
MEG FOGOM DICSŐÍTENI MAGAM BENNED
Ma a júliusi kilenced utolsó napja van. Látomásban láttam a haláltusát vívó Jézus Krisztus Arcát megjelenni a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Egy felhő szállt le és befedte az egész helyet, Jézus így szólt:
„Gyermekeim, megdicsőítem magam bennetek. Örülök, hogy válaszoltatok fájdalmas könyörgéseimre. Látom, ahogyan változtok, a természeti emberből az érzéki emberen át a lelki emberi állapotig. Az Én fájdalmas sírásom megérintette lelketeket. Megvigasztaltok Engem. Megdicsőítem bennetek magam. Láttalak titeket, amikor nevettek rajtatok és viccelődtek veletek azáltal, hogy fanatikusoknak hívtak titeket. Láttam, ahogyan örömmel viseltétek ezt el. Osztoztatok szégyenemben. Látványotok vigasztalt Engem, mert bennetek a szeretet kis virágait találtam. Megdicsőítem magam bennetek. Gyermekeim, láttam, ahogyan sokan visszatérnek Hozzám lélekben és igazságban, mert ti válaszoltatok könyörgéseimre. Láttam a kicsiségeteket, egyszerűségeteket, s alázatotokat. Örvendjetek, mert ti vagytok az Én gyümölcseim. Megpihenhetek a ti kicsiny lelketekben. Gyermekeim, tudjátok mi a legnagyobb örömöm bennetek? Amikor visszanézek rátok, látlak titeket, hogy önmagatokat teljesen megtagadtátok és viszitek keresztjeiteket utánam. Láttalak titeket, amint a kereszt súlya alatt görnyedtek. Én vagyok, aki felemelt titeket újra és újra. Én vagyok, aki bátorított titeket. Az örömöm megsokszorozódott, amikor láttalak titeket, hogy még a sebekkel borított testetekkel is vittétek keresztjeiteket utánam.
Gyermekeim, maradjatok bennem, hogy az Én örömöm kiteljesedjék bennetek. Hallani fogjátok, jöjjetek és pihenjetek meg Bennem, örvendjetek az Én országomban mindörökké. Meglátjátok majd a haláltusát vívó Mestereteket, aki az örökké tartó békesség otthonában az angyalaival vár titeket. Elveszem tőletek a nehéz keresztet és a dicsősség koronájával jutalmazlak meg titeket. Mikor visszanéztek és látjátok, mi mindenen mentetek át, a forró és kietlen sivatag szenvedéseiben, látni fogjátok, hogy mit nyertetek, a szívetek túlcsordul az örömtől. Gyermekeim, arra hívlak titeket, hogy maradjatok meg Énbennem, engedelmeskedjetek fájdalmas könyörgésemnek. Ne ízleljétek meg újra a világot, maradjatok meg Bennem mindig. Gyermekeim, a neveteket az Élet Könyvében találom, az Én drága véremmel fizettem értetek. Sokba kerültök Nekem. Fogadjátok áldásomat, megtisztítom szíveteket és felépítem abban az Én élő tabernákulumomat, a nagy pecsét jeleként. Ti vagytok az Én választottaim, megáldom a családjaitokat is. Megengedem, hogy az Én legdrágább vérem azon szeretteitek szívét is befedje, akik távol vannak az Én akaratomtól. Az ő kőszívük hússzívvé fog változni. Megismerik majd az igazságot. Megadom nektek a szeretet kegyelmét, megnyitom számotokra a megváltás kapuját. Nyíljon meg szemetek, hogy lássátok a szenvedés örömét! Kiárasztom rátok a megszentelő kegyelem áldásait. Gyermekeim, a testi betegségeiteket nem fogom meggyógyítani, könyörgöm hozzátok, hogy ajánljátok fel ezt Nekem, a haláltusát vívó Mestereteknek. Egyesítem a haláltusámmal, és felajánlom ezeket Mennyei Atyámnak engesztelésül bűneitekért és az egész világ bűneiért. Megáldalak titeket az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
A látomás hirtelen eltűnt.
DÁTUM: 2003. július 4.
IDŐ: 21:00
HELYSZÍN: Engesztelő oltárom, Awka
A BARÁTOK, AKIK ISMERIK A SZERETETET, DE NEM TUDJÁK, HOGYAN KELL SZERETNI
Látomásban láttam Isten egyik szentjét, aki három kerubbal érkezett, kezében fehér és vörös rózsát tartott. A szent így szólt:
„Örvendjetek és legyetek hálásak ó Isten kis barátai, ti az Isten szeretet-városának a barátai vagytok. Óh, mily szerencse, hogy megtapasztalhattátok az Isten szeretet-misztériumát, áldottak vagytok. Én a ti barátotok és leányotok: Teréz vagyok. Én vagyok a Gyermek Jézusról elnevezett Teréz. A ti testvéretek és barátotok. Az Én Jézusom azért küldött el hozzátok, hogy beszéljek a Szeretet barátainak csoportjáról. Az Isten városának ezen emberei ismerik a szeretetet és szeretni is akarnak, de nem tudják, hogyan szeressenek. Krisztus kedves barátai, micsoda szerencse, hogy titeket a Szeretet barátainak hívnak. Ó mily nagy áldás ez nemzedékről nemzedékre. Az igaz szeretet misztériuma megújítja önmagát bennetek nemzedékről nemzedékre. Mosolyogjatok és örvendjetek, mert áldottak vagytok! Ó ismeritek a szeretetet és próbáltok is hűségesek maradni hozzá de, mégis elestek. Ó Krisztus szegény kedvesei ne veszítsétek el reményeteket, vezetni foglak titeket. Ó nézzétek, milyen lelkesek vagytok, felemelkedtek, hogy szeressetek, de újra és újra elestek a szeretetben. Ó ti vagytok Krisztus kicsiny vigasztalói. Gyenge kedvesei, de a Szeretet hamarosan megerősít titeket. Krisztus barátai, az igaz bűnb&aacut