Jézus keresztre feszítésének részleteit tárja fel
2012. március 29., csütörtök, 1:15
Drága szeretett leányom, Számomra a legnagyobb szenvedés ideje akkor fog bekövetkezni, amikor megemlékeznek keresztre feszítésem kínszenvedéseiről.
Senki sem képes megérteni, hogy milyen nagy volt az Én szenvedésem a keresztre feszítés ideje alatt, sem a módot, ahogyan megostoroztak Engem.
A legrosszabb a megkorbácsolásom volt. Tíz ember vert vadul Engem, és Testem minden hüvelyknyi részét felhasították.
A hátamon a hús felszakadt, és a lapockáim láthatóak voltak.
Éppen hogy állni tudtam, és az egyik szemem az ütéstől megsérült.
Egyedül csak a bal szememmel láttam.
Addigra, Poncius Pilátus elé vittek, és töviskoronát helyeztek a fejemre; alig tudtam felállni.
Még mielőtt egy piros rövid ruhadarabot húztak volna rám a fejemen keresztül, meztelenre vetkőztettek, és a jobb kezembe egy pálmaágat adtak.
Mindegyik tövis olyan volt, mint egy tű, annyira éles. A tövisek közül az egyik, a jobb szememet is átszúrta, ami képtelenné tett arra, hogy lássak.
Oly sok vért veszítettem, hogy hánynom kellett, és annyira szédültem, hogy amikor elkezdtem felkapaszkodni a Kálvária felé vezető úton, nem bírtam tartani a keresztet.
Olyan sokszor elestem, hogy órákig tartott, mire a domb tetejére értem.
Az út minden lépésénél ostoroztak és korbácsoltak Engem.
Az egész testem véres volt, és a perzselő nap miatt vastagon borított el a verejték.
Néhány alkalommal elájultam.
Bármennyire fájdalmas és gyötrelmes volt mindez, a legijesztőbb az egészből mégis az a gyűlölet volt, amelyet Irántam mutattak, nemcsak a felnőttek az út mentén, hanem a kisgyermekek is, akik – szüleik példáját követve – rugdostak Engem.
Az üvöltések, amelyek a szájukból ömlöttek, és a gyűlölet, semmi volt a Tőlem való félelmükhöz képest.
Mert mindezek mögött, ők még mindig nem voltak biztosak abban, hogy valóban Én voltam-e a Messiás vagy sem, akire már oly régóta vártak.
Könnyebb volt tehát nekik gyűlölni és feljelenteni Engem, mint hogy elfogadjanak, mert ez azt jelentette volna számukra, hogy nekik meg kell változtatniuk életmódjukat.
A leggyötrelmesebb pillanatom az volt, amikor a földön, az oldalamon feküdve ismételten a hátamat rugdosták; és láttam, hogy szeretett Anyám néz Engem.
Megszakadt a szíve, és tanítványaim közül kettőnek támogatniuk kellett Őt.
Én csak az egyetlen megmaradt szememmel láthattam Őt, és nem tudtam elviselni kínszenvedésének látványát.
Százak gúnykacaja, üvöltése és ordítása a földön is észlelhető volt, ahol feküdtem; és hatszáz katonát vezényeltek ki, hogy megszervezzék és felügyeljék Keresztre feszítésemet, és még hat másikét.
Én voltam a figyelem központjában, és a többiek nem szenvedtek annyira, mint Én.
Amikor a csuklómat hüvelykujjam alatt a keresztre szegezték, azt már nem éreztem.
Testem annyira sérült és zúzott volt, hogy sokkot kaptam.
Vállaimat kificamították, és karjaimat pedig kitépték a helyükből.
A legsúlyosabb testi sérüléseket okozták Testemnek, még mielőtt keresztre feszítettek volna.
Egy sikoly sem hagyta el ajkamat.
Nem tiltakoztam.
Egyedül csak suttogtam.
Ez felbőszítette hóhéraimat, akik erre reagálván, ki akarták elégíteni vágyaikat.
Egyáltalán nem törődtem velük, mert ez azt jelentette volna, hogy a sátánnal és démonaival is foglalkozom, akik megfertőzték az ő lelküket.
Ezért volt annyira intenzív a gonoszságuk Irántam.
Öt órán át függtem a kereszten.
A nap perzselt, felhő pedig nem volt, ami segített volna csökkenteni a bőröm égését.
Amint az utolsó lélegzetet vettem, Atyám fekete felhőket küldött, valamint mennydörgést és villámlást.
A lezajló vihar olyan ijesztő nagyságot öltött, és olyan hirtelen jött, hogy a bámészkodókban nem maradt semmi kétség a felől, hogy Én valóban a Megváltó voltam, akit az Atyaisten küldött.
Mindezt ajándékként nyilatkoztattam ki neked, leányom, viszonzásképpen szenvedésed nagy cselekedetéért, melyet felajánlottál Nekem.
Mondd meg gyermekeimnek, hogy Keresztre feszítésem kínszenvedéseit Én nem bántam meg.
Ami bánt az az, hogy Áldozatom feledésbe merült, és hogy oly sokan tagadják azt, hogy Keresztre feszítésem valóban megtörtént.
Sokaknak fogalmuk sincs arról, amit Nekem el kellett szenvednem, mint ahogyan sokan az apostolaim közül sem voltak tanúi, amint a Kálvárián felmentem.
Ma az okoz nekem fájdalmat, hogy még mindig olyan sokan megtagadnak Engem.
Az a felhívásom hozzátok, követőim, hogy ne engedjétek, hogy Keresztre feszítésem hiábavaló áldozattá váljon.
Én minden bűnért meghaltam, beleértve azokat is, amelyeket ma követnek el.
Én meg akarom, és Nekem meg is kell mentenem azokat, akik még ma is megtagadnak Engem.
Szeretett Üdvözítőtök,
Jézus Krisztus.
Ma meg fogják feszíteni földi Egyházamat. A mai nap megbélyegzi a változások kezdetét
Nagypéntek
Drága szeretett leányom, Ma földi Egyházamat meg fogják feszíteni.
A mai nap megbélyegzi a változások kezdetét, amelyek gyors lefolyásúak lesznek és azért fognak megtörténni, hogy megváltoztassák a Katolikus Egyház arculatát a világban.
Nyomdokaiban minden tan egybevonása következik, amelyet minden nyilvános jelben látni lehet majd, és szándékosan fogják szemléltetni a nyilvános tanúbizonyság kedvéért.
Figyeljétek most, hogyan kerül minden napvilágra, amint azt már mondtam nektek. Megtiltom, hogy letagadjátok azt a “szörnyű igazságot” (megj.: a tanok egybevonása), amikor azok közületek arra kényszerítenek benneteket, hogy lenyeljetek egy hazugságot.
Nektek, követőim, ébereknek kell lennetek, és meg kell védenetek Szentségeimet. Ti, felszentelt szolgáim, amint Istenségemet kétségbe vonják, hamarosan próbára lesztek téve. Isten Törvényeit meg fogják változtatni, és amikor Szent Eucharisztiámat meghamisítják, Isten Keze olyan erővel fog lesújtani, hogy ti azonnal tudni fogjátok, ezek az Üzenetek a Mennyből jönnek.
Az Én szomorúságom a ti szomorúságotok lesz. Bánatotok – mivel ismeritek az Igazságot – lehetetlenné teszi számotokra, hogy elfogadjátok azt a szentségtörést, melynek elfogadására utasítanak majd benneteket.
Még akkor is fogok időt adni nektek, ha nem fogadjátok el prófétámat, és azokat a Szavakat, amelyeket neki adok. Mert a köztetek lévő vezetők nagyon hamar azt fogják kérni tőletek, hogy újítsátok meg fogadalmatokat. Arra kérnek majd benneteket, hogy ajánljátok fel az életeteket azáltal, hogy esküt tesztek a pogány törvények mellett. Ha ezt megteszitek, akkor a Sátán befolyása alá kerültök, és Isten ellen fogtok harcolni.
Nektek ki kell tartanotok és hűségesnek kell maradnotok Hozzám. Kérnetek kell a vezetésemet egy olyan időben, amikor az az ember, aki Péter Székében ül – aki nem hajlandó az ő nyomdokait követni, vagy cipőjét viselni – tönkre fogja tenni Isten iránti hűségeteket.
Mivel ti most tanúi vagytok földi Egyházam Keresztre feszítésének, arra hívlak benneteket, hogy hirdessétek Isten Igazságát. Továbbra is hívni foglak benneteket, hogy védelembe részesítselek titeket. Biztosítani fogom, hogy Egyházam tovább éljen a maradék által, azok által, akik ragaszkodnak Tanításaimhoz, a Szentségekhez és Isten Szavához, akik sohasem fognak cserbenhagyni Engem.
Olyanok is lesznek köztetek, akik ma elárulnak Engem. Mások pedig közületek hamarosan megszüntetik a Szentségeket, mivel ti túl gyengék lesztek ahhoz, hogy Isten Szavát megvédjétek. Azok közületek, akik már gyanítják az igazságot, és akik megpróbálják terjeszteni Szavamat, szenvedni fognak, mivel nem lesz elég bátorságuk, hogy kiálljanak az Igazság mellett. Mindazonáltal ti továbbra is hűségesek maradtok Hozzám, mivel tudjátok, hogy nem tudtok élni Nélkülem.
Hallgassatok a Hangomra. Hajtsátok a Vállamra fáradt fejeteket és engedjétek, hogy Karjaimba zárjalak benneteket ebben az időben. Én mindig védeni foglak benneteket.
Jézusotok
Hamarosan szeretett Benedek Pápám fogja vezetni Isten gyermekeit száműzetése helyéről.
3. Nagypénteki Üzenet
Drága szeretett leányom, amikor Iskarióti Júdás elárult Engem, megfogta a Fejemet és arcon csókolt. Amikor azok, akik Egyházamat vezetik, azt mondják, hogy szeretnek Engem, és aztán elárulnak, akkor egyértelműen az árulás csókját fogjátok látni.
Nem az Én Lábaim elé fognak leborulni. Nem az Én Lábaimat fogják megcsókolni, hanem Szolgáimét, Követőimét és a bűnösökét.
A felebarát szükséglete iránti aggodalom kifejezésre juttatása csodálatos dolog. De amikor az ember fizikai jólétének igényét a lelki szükségletek elé helyezitek, akkor ti már nem Engem, Jézus Krisztust követtek.
A humanizmus nem egyenlő a Kereszténységgel és sohasem szabad azzal összetéveszteni. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy mindent átadtok Nekem, Lábaimnál teljes alázattal átadjátok magatokat Nekem. Azt jelenti, hogy megengeditek Nekem, hogy vezesselek benneteket. Engedelmességet jelent Törvényeimmel szemben és azt, hogy mindent megtesztek, amit csak tudtok, hogy példát mutassatok a mindnyájatok iránt érzett Szeretetemről. Ma elárultak Engem.
Nem sokáig lehet és tudnak becsapni benneteket, mert ha egyszer Isten Házát belülről támadás éri, akkor annak csak zűrzavar lehet a következménye. Nektek fel kell vennetek a Kereszteteket és követnetek kell Engem, mert hamarosan be fogják kötni a szemeteket, és akkor megbotlotok és elestek a sötétségben.
Isten Fénye nélkül képtelenek lesztek látni.
Jézusotok.
Az elkövetkezendő két esztendőben a tudomány emberei minden erőfeszítést meg fognak tenni, hogy megcáfolják Isten Létezését.
2014. március 29. szombat, 14:30
Drága szeretett leányom, az elkövetkezendő két esztendőben a tudomány emberei minden erőfeszítést meg fognak tenni, hogy megcáfolják Isten Létezését. Félrevezető módon azt fogják állítani, hogy az ember képes a Földön kívül más bolygókon fenntartani az életet. A Föld az egyetlen élő része a világegyetemnek, amelyet Isten az Ő gyermekei számára teremtett. De nem csak ez lesz az egyetlen ok, amellyel bizonyítani fogják, hogy Isten nem Létezik. Ők az ember nagyságát, intelligenciáját, a tudományban tett előrehaladását fogják hirdetni, csakhogy eloszlassák azt a felfogást, hogy az embert Isten teremtette. A legnagyobb sértés az lesz, amikor bejelentik, hogy az embert a tudomány csodája hozta létre.
A végletekig el fognak menni, hogy bebizonyítsák, az ember legyőzhetetlen; és mégsem lesz válaszuk arra, hogy mi történik az emberi test fizikai halála után, amellyel minden embernek szembe kell néznie. Ezt a részt figyelmen kívül fogják hagyni azok, akik hazudnak és tagadják Istent.
Ezek az emberek nevetségessé fogják tenni azokat, akik kijelentik, hogy hisznek a Mennyország létezésében, és a Legmagasságosabb Istenben, az ő Igaz Teremtőjükben. És mindeme nyilvános nyilatkozatok közepette egyetlen szavukat sem fogják hallatni azok, akik azt állítják, hogy Egyházamat vezetik. Az utolsó napokban a vallás egy pogány fogalommá fog válni, amikor a Föld, a Nap, a Hold és a csillagok tömjénezése fogja helyettesíteni az Isten iránti hódolatot.
A világ többsége a pogánysághoz fog fordulni, és így halált hoznak a lelkük számára. Atyám minden Beavatkozása ellenére, ők egy másik irányba fognak fordulni. Azért ígérte meg Atyám a világnak az Igazság Könyvét, érthetővé téve a Jelenések Könyvét, hogy megmentse sajnálatraméltó lelketeket. Az ember makacs. Az ember büszke, hiú, és minél jobban előrehalad a tudományban, annál kevesebbet tud, és annál jobban eltávolodik az Igazságtól.
Szenteljetek most figyelmet Szavamnak, mert mindazt, amit tanítottam nektek, hamarosan fokozatosan, szakaszonként vissza fogják vonni földi Egyházamból. Az Igét elveszik majd tőletek, de Én soha nem foglak cserbenhagyni benneteket, mert Én mindig veletek maradok, vezetvén, tanítván és eltöltvén benneteket Szeretetemmel. Ti mindig a Szívemben lesztek és az Irántam való szereteteteknek lesz köszönhető, hogy meg tudom menteni azokat, akik már elvesztek. Ti, szeretett követőim, az összekötő kapocs vagytok Isten gyermekeihez, Én pedig imátokon keresztül a világ egyesítésére fogok törekedni. Éppen ezért nektek soha nem szabad kétségbe esnetek, még akkor sem, amikor minden reménytelennek tűnik.
Jézusotok.
„ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme, drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
A nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek. Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. 
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Rémülettel látom újból Jézus keresztre feszítésének és halálának egész kegyetlenségét, gonoszságát és embertelen vadságát.
A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: 
A katonák, miután Jézust keresztre feszítették, ruháit szétosztották egymás közt. Amikor a köntöse következett, mely varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége, és Mária Magdolna. 
A Golgotán szögekkel verik át kezét és lábát. A kereszt felállítása kimondhatatlan fájdalmat okoz Jézusnak és friss vért fakaszt felszakadt sebeiből.
Jézus, örök bölcsesség Irgalmazz nekünk!
Mennyire szerettem volna Jézus mellett lenni, hogy megvigasztaljam belső gyötrődésének pillanataiban (...). 
Abban az időben Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra, ahol a Getsemáne nevű kert volt. Ezt a helyet az őt eláruló Iskarióti Júdás is ismerte, mert Jézus gyakran járt oda tanítványaival. 
Simon Péternél volt egy kard, kirántotta és a főpap egyik szolgájára sújtott, levágva a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus rászólt Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?” És meggyógyította a szolga fülét. Malkusz térdre esve csodálta Őt.